Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Európában az elmúlt két évben a tejzsíralapú termékek árai jelentős emelkedésen mentek át, az eddigi adatok szerint 2018 júniusban érték el csúcsukat. A július már 10 százalékos csökkenést hozott, és bár augusztusban kissé erősödtek az árak, szeptembert és októbert ismét a csökkenés jellemezte. Összességében azonban ezen termékek árai 20-25 százalékot emelkedtek 2018 januárja és októbere között, mind az olasz, mind a német piacokon. A 2018. októberi világpiaci árak alapján a vaj esetében az EU árai a legmagasabbak.
A világ tej és tejtermékek iránti igénye alapvetően növekedni fog a jövőben - állítja Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója, így pl. vajból, tejszínből is jóval többet fogyasztunk majd. Általánosságban is igaz, hogy több feldolgozott termékre, több magasabb hozzáadott értékű termékre, egyre több késztermékre lesz majd szükség. Ezt a trendet figyelembe véve nő pl. a sütemények, pékáruk édességek piaca is, ami tovább emeli a vajfelhasználást. Bár a vaj igen keresett marad az elkövetkező években, a szakember számításai alapján az árak hosszú távon kissé visszarendeződhetnek, de a korábbiakhoz képest mindenképpen magasabb szinten maradnak. A tejzsír továbbra is értékes lesz, de Új-Zéland termelése időszakonként enyhíti az EU keresleti piaca okozta árfelhajtó hatást.
Genetikai alapok
A tejhasznú szarvasmarha-állomány szelekciós sémáiban korábban kis hangsúlyt kapott a tejzsír, így nem csoda, hogy a tejtermelés óriási mennyiségi növekedésével a beltartalmi mutatók nem tudtak lépést tartani - mondja Bognár László. A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének elnöke úgy véli, mindig a piaci igény dönti el a tenyésztés stratégiai irányát. A mai genomikai szelekció képes megoldást nyújtani minden egyedi tenyésztési elképzelésre, a legváltozatosabb tenyészcélok eléréséhez. Bognár László szerint ha a cél a tej zsírtartalmának növelése, akkor arra is van fajtán belüli bikakínálat. Ha a termelési paraméterek mellett egyéb egészségügyi, szaporodásbiológiai vagy épp konstitúcióval kapcsolatos kihívásokra keresünk megoldást, akkor a világ legnagyobb bikaparkjából, a holstein-fríz világfajta genetikai "pooljából" merítve biztosan találhatunk megfelelő génkészletű apaállatot.
A szakember tapasztalatai szerint a keresztezés nem jó válasz a zsírtartalom növelésére, mert a heterózis hatását csak az első generációban tudjuk kihasználni. A keresztezett egyed nem minősíthető tenyészállatnak, és utódaiban hamar elvész ez a rövidtávú előny. "Más fajták sem jöhetnek igazán számításba nemzetgazdasági szinten, hiszen egy ország biztonságos élelmiszer-ellátásához komoly tejmennyiségre van szükség, amelyre csak ez a fajta képes" - teszi hozzá.
A kisebb, kézműves családi gazdaságokban ugyanakkor egyre többen választanak kevesebb, de magasabb beltartalmi mutatókkal bíró tejet termelő fajtát. Sok sajtkészítő esküszik a jersey vagy a magyartarka tejére annak magasabb tejzsírtartalma miatt. A Holsten-fríz Egyesület elnöke szerint viszont a tej mennyisége és a megtermelt tejzsír és tejfehérje tömege egyenes arányban áll egymással. Nincs még egy olyan fajta, amelyik egy laktáció vagy a hasznos élettartam során ilyen nagy tömegű tejzsírt és tejfehérjét termelne. Van olyan hazai rekorder tehenük, amelyik élete során több mint 150 ezer kilogramm tejet, és abban több mint 10 ezer kilogramm tejzsírt és tejfehérjét termelt.
Tejözön
A termelés hatékonysága nagyságrendekkel nőtt az elmúlt évtizedek során. Ma már országos átlagban közel 10 ezer kilogramm tejet termelnek a holstein-fríz egyesületnél regisztrált egyedek 384 kg tejzsír és 344 kg tejfehérje beltartalommal. Az egyesület ügyvezetője büszke arra, hogy a fajta egyedeinek környezetterhelési "karbonlábnyoma" a töredékére csökkent a tenyésztési programjuk hatására.
- érvel Bognár László. Nagy István agrárminiszter egy tejágazati fórumon arról beszélt, hogy a szarvasmarha-állomány létszámának növelése mellett az ágazat egyik kiemelt feladata a tej beltartalmi értékeinek javítása. A szakember szerint ezt szakszerű apaállat-használattal, a takarmányozási, tartási körülmények optimalizálásával, valamint célirányos selejtezéssel lehet megoldani. Tény, hogy a takarmányozás területén intenzív kutatások zajlanak, amelynek egyik célja a keletkező tej zsírtartalmának emelése. Bognár László is kiemeli: az egyed genetikai képességei, a takarmány minősége és az állat bendőjében élő mikroorganizmusok együtt határozzák meg a termelés szintjét.
Tóth Krisztina
(Az írás Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban kiadványban megjelent cikk rövidített verziója.)