Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A közelmúltban dobták piacra azt az új terméket, amellyel a hagyományos mérlegek helyett digitális módon, mobiltelefonos alkalmazással megmérhető a szarvasmarhák súlya. Időközben az innovációt külföldön is bemutatták. Milyen volt a termék fogadtatása?
A Beefie nevű digitális szarvasmarha-mérleget két külföldi kiállításon mutattuk be. Először júniusban a hollandiai Utrechtben az agráriummal kapcsolatos globális innovációs fórumon számoltunk be a szoftverről, majd később a hannoveri Eurotieren is, amely egy kétévente megrendezett, kizárólag állattartással kapcsolatos kiállítás. Azt tapasztaltuk, hogy az innováció iránt jelentős a külföldi érdeklődés, így például Dél-Koreától Brazíliáig sok helyről megkerestek bennünket viszonteladó partnerek. Ők közreműködhetnek abban is, hogy egy-egy ország sajátosságainak megfelelően alakítsuk ki a termékkínálatot.
Az innováció úttörő magyar kezdeményezésnek számít, vagy vannak hasonló irányú fejlesztések a világban?
Léteznek olyan egyetemi tanulmányok, illetve kísérletek, amelyekben hasonló megoldásokat kutattak. A sertéstenyésztésben már vannak is ilyen jellegű kamerarendszerek, de mobiltelefonon működő verzióról még nincs tudomásunk. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy kifejezetten magyar innovációról van szó.
Hogyan működik a program és mely szarvasmarha-állományokban lehet használni?
Az alkalmazást egy okostelefont használó gazdálkodó könnyen kezelheti. A felhasználónak oldalról, minél inkább merőlegesen fotót kell készítenie egy-egy állatról, majd a mobilalkalmazásban egy sziluettet igazíthat rá az állat bizonyos részeire. Ezt követően meg kell adnia az állat paramétereit - a fajtáját, a korát, a nemét, illetve a kondícióját -, és a megfelelő adatokkal, valamint a sziluett segítségével a program 95 százalékos pontossággal képes megállapítani a súlyt. A fajtákkal kapcsolatban eddig főleg Magyarországon tudtuk tesztelni a szoftvert, így egyelőre az angolszász, illetve az európai fajták - a holstein, a charolais, a limousine, a hereford, az angus és a keresztezett fajták - állományaiban lehet használni. Jelenleg azon dolgozunk a viszonteladókkal, hogy külföldön elterjedt fajtákat is lehessen mérni, mivel a piaci sajátosságoknak meg kell felelni.
Az értékesítéseknél az ár mindig kulcskérdés. Mennyibe kerül a program beszerzése, illetve fenntartása?
Az első évben a programbeszerzés 180 ezer forintba kerül. Ez tartalmazza a hardvereszköz árát is, amelyet a mobiltelefonhoz kell csatlakoztatni. A későbbiekben a szoftver 120 ezer forintos éves licencfenntartási díja merül fel, amely havi bontásban mindössze 10 ezer forintot jelent.
A súlymérés alapvető probléma a hazai gazdaságokban, és ezt sokan el is hanyagolják. Hogyan fogadta a programot a szakmai közvélemény?
A szoftver januárban a budapesti Agromashexpon debütált, ahová kifejezetten azzal a céllal mentünk, hogy megnézzük, miként reagálnak a tenyésztők az ilyen típusú megoldásra. A hazai bemutatkozás után ellátgathattunk több tenyészetbe is, ahol adatokat gyűjthettünk, illetve teszteszközöket helyezhettünk ki. A program bevezetése a gazdaságokban hosszabb folyamat lehet, mivel eddig sok helyen a szarvasmarhák súlyát egyáltalán nem mértek, vagy legfeljebb hagyományos mérleget alkalmaztak. A szoftveres súlyméréssel ugyanakkor ezután az értékesítési és a takarmányozási döntések is rugalmasabbá válhatnak.
A piaci bevezetés után milyen eladási terveket tűztek célul?
Mindenképpen az a célunk, hogy a terméket külföldön is értékesítsük. Látjuk ugyanis, hogy az állatok súlymérése a világon mindenhol problémát jelent. Számunkra a tradicionális szarvasmarhatartó országok számítanak potenciális piacnak, mint amilyen Németország, Franciaország, Anglia, Írország, Spanyolország, Törökország vagy Brazília. Az értékesítési lehetőségeket az is befolyásolhatja, milyen egyéb funkciókkal tudjuk felruházni a szoftvert, illetve mennyire tudjuk majd egyszerűsíteni a működést.
Említette, hogy egyes országokban a súlymérésekkel kapcsolatban speciális igények fogalmazódnak meg. Melyek lehetnek a szoftverfejlesztés további irányai?
Több felhasználótól is érkeztek igények azzal kapcsolatban, hogy a programmal ne csak az állatok súlyát, hanem például a magasságukat és a hosszukat is meg lehessen határozni, így a tervek között e funkciók kifejlesztése is szerepel. Több egészen meglepő kérést is kaptunk azonban a felhasználóktól, így például egy kanadai rénszarvastenyésztő cégnek olyan fejlesztésre lenne szüksége, amellyel lemérhetné az állatok agancsát, mivel a vadásztársaságok számára a trófea mérete a legnagyobb értékmérő. Lassan egy éve figyeljük a piacot, sokat beszélgetünk viszonteladókkal, tenyésztőkkel és takarmányozókkal, akik megfogalmazták azokat a problémákat, amelyek - mint például az információhiány vagy a munkaerő-tervezés - a szarvasmarha-tenyésztőket ma leginkább foglalkoztatják. Fontos, hogy mobilfókuszált irányban haladjunk, sokan ugyanis elfelejtik, hogy a szarvasmarhatartók nem az irodában ülnek, így nekik sokkal praktikusabb, ha az információt telefonon keresztül tudják elérni.