Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A legtöbb, takarmányokkal végzett állatkísérletekhez hasonlóan a takarmányok szemcseméreteinek hatásait is az élő állat teljesítményparaméterein mérik le, mint például a takarmányfelvétel és az emésztés ideje, a testtömeg alakulása, a fajlagos takarmányhasznosítás. Csakhogy egy esetleges szemcseméret-változtatásnak tekintetel kell lennie a gyártói szempontokra is, úgy mint az üzem működésének hatékonysága (pl. energiafogyasztás és teljesítmény), valamint a késztakarmány minőségi paramétereinek változása (pl. a pellet minősége) és a takarmányösszetevők osztályozódása.
A takarmánygyártás első lépése a keverés, majd a szemcseméret csökkentése (darálás), ami a gabonamagvak méretének csökkenésével jár. Általánosságban elmondható, hogy a szemcseméret csökkentése az összetevők felületi növekedéséhez vezet, ami intenzívebb interakciót tesz lehetővé az emésztőenzimekkel és savakkal az állat gyomor- és bélrendszerében. Azonban a zúzógyomor anatómiája, emésztésben betöltött szerepe (a baromfi gyakorlatilag a zúzógyomorral "rág") nyilvánvalóvá teszi, hogy a baromfinak "élettani szüksége" is van a zúzó munkára. A megfelelő zúzógyomorműködés hiánya - és ennek következtében az emésztőrendszer retenciós (visszatartó) idejének csökkenése - negatív hatással van az állati teljesítményre. Ezért a figyelem az elmúlt évtizedben a durvább szemcseszerkezet felé fordult.
Chewning és mtsai. (2012) egy kísérletet végeztek broilercsirkékkel, ahol a kukoricaszemcsék mérete átlagosan 270 vagy 570 mikron volt, és a takarmányt dercés, illetve pelletált formában használták föl.
A kisebb szemcseméretek javították a fajlagos takarmány-felhasználást a dercés takarmányokban, viszont nem volt megfigyelhető javulás - de romlás sem - a pelletált takarmányok esetében. A pelletminőség csökkenése (finomabb frakciók megjelenése az etetőrendszerben) nem volt olyan mértékű, hogy negatívan befolyásolja a teljesítményt a finomra darált kukoricát tartalmazó étrendhez képest.
A darálás minőségét legjobban - az összetétel mellett - az alkalmazott technológia befolyásolja (kalapácsos daráló, hengerszék). A következő lépés az "egész" részek - darált kukorica, egész búzaszem - megjelenése volt a ún. standard alaptakarmányok mellett. Utóbbiakat a 90-es évek végétől használják Norvégiában.
Szintén pozitív eredmény, hogy használatakor növekedett a zúzógyomor súlya, valamint az emésztés retenciós (táplálék-visszatartási) ideje, és javult a látszólagos ileális emészthetőség. Érdekes, hogy amikor a madarak hozzáférési ideje korlátolt a takarmányhoz (nem ad libitum), abban az esetben a durva kukorica vagy egész búzaszem pozitív hatása csökken. Az idősebb madarak igen jól tolerálják a durvább szemcseszerkezetet vagy a nagyobb arányban használt egész búzaszemeket. Ilyenkor állategészségügyi szempontból, igazoltan kevesebb probléma tapasztalható például a kokcidiózis vagy az elhalásos bélgyulladás miatt.
A roppantott kukorica és egész búzaszem hozzáadása a takarmányhoz gyakran a farmokon történik, amit így nem terhel a gyártás költsége. Ez a fajta takarmányozási módszer igen elterjedt Nyugat-Európában. A másik verzió az, hogy az egész búzaszem a granulálás előtt a keverőbe kerül beadagolásra. Ez nagyon jó pelletminőséget eredményez, valamint kizárja azt, hogy a takarmányfelvétel szelektálva történjen meg. Hátránya a kevesebb és kisebb keményszemcserész, összehasonlítva azzal a verzióval, amikor ugyanolyan mennyiségű búza kerül hozzáadásra a kész takarmányhoz a granulálás után.
Meg kell említeni azt is, hogy a roppantott kukorica, illetve az egész búzaszem használata esetén mindig hangsúlyosak a minőségi paraméterek, úgy mint fizikai jellemzők (szín, szag), szennyező anyagoktól való mentesség, mikrobiologiai státusz, valamint tápérték. Előbbiek takarmányhigiéniai, utóbbi pedig a takarmányformulázás szempontjából érdekes.
Persze a roppantás, darálás, granulálás megvalósítása beruházásigényes (a farmokon és takarmány-előállító üzemekben egyaránt), a megtérülési időt pedig számtalan tényező befolyásolja. Azonban mivel az állati teljesítményre, valamint a takarmányozási költségre pozitív hatással vannak, a gyakorlati alkalmazásuk ajánlott - természtesen fokozott odafigyelést igénylő takarmány-management mellett.
Bukoveczky Tamás, UBM Csoport
