Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Kevesebb, mint 70 merinótenyésztő akad az országban, de olyan, mint Kasza Sándor, aligha. "160-180 százalékos szaporulati aránnyal dolgozunk" - húzza ki magát büszkén. Ez 30 százalékkal jobb, mint az országos átlag. A juhászok között jól ismert szakember Kaposváron végzett 1966-ban juhtenyésztő szakon, majd 20 év szövetkezeti munka után, a rendszerváltást követően vette meg a dormándi telepet. Azóta következetesen az ikerellésre szelektál, de van néhány tucat anyája, amelyek évente kétszer is ellenek és 4-5 báránnyal gazdagítják.
Ikerellésre szelektálva
A 60 kilós, hatalmas állatok már messziről feltűnnek, akkorák, mint egy német húsmerinó - csak sokkal szaporábbak. "Olyan birka kell nekem, amelyik meg tud enni egy nap 2 kg lucernaszénát, 2 kg lucernaszenázst, 1 kg abrakot és erre 20 liter vizet megiszik. Akkor biztosan lesz annyi teje, hogy felneveljen egyszerre 2-3 bárányt" - mondja. A réti széna folyamatosan ott van a jószágok előtt, abrakot is naponta kétszer kapnak, kivéve a vemhesség 5 hónapos időszakát. A 200 hektáros gazdaság fele villanypásztorral szakaszolható, aprócsenkeszes legelő, a másik fele pedig lucernával, kukoricával, búzával, őszi zabbal, tritikáléval és repcével van bevetve. Csak báránytápot és nyomelemeket (nyalósó) vásárolnak a takarmánygyártótól. Tavaszi kalászost az időjárás miatt nem vet már Kasza Sándor, mivel egyre nehezebb jó magágyat készíteni márciusban.
"Érezzük a klímaváltozást: egyik évben a csapadék öl meg, a másik évben meg a szárazság. Egyre kevesebb a szénatermés és egyre hamarabb kisül a legelő. Hetedik generációs állattenyésztő vagyok ezeken a területeken, de ma már nem tartanának el annyi állatot, mint régen. Igaz, a mai birka termelékenyebb." Említést tesz az újabb betegségekről is: a kéknyelv-betegség védőzónájához is közel vannak. Szerencsére a legközelebbi juhászat is 50 kilométeren túl van, így kisebb a járványveszély. A büdös sántaság ellen az évi kétszeri körmölés és a lábfürösztők jó megoldást adnak.
Kelendőbb a nagysúlyú bárány
Húsvét, Ferragosto és karácsony idejére esik az értékesítés, amihez sűrített, szinkronizált elletéssel alkalmazkodik Kasza Sándor - amennyire lehet. A megszületett bárányok egy-két harmadából tenyészállat lesz, csak a maradék 4-500 egyed megy kamionokra.
- magyaráz a juhász. A magyar bárányt elsősorban az olaszok keresik, de egyre nagyobb tételben utaznak Németország, Franciaország felé is, illetve az arab országokba. A muszlim és a zsidó közösség a nagyobb testű, 40 kilogrammos, darabolt bárányok iránt érdeklődik inkább, és ez a tendencia az olasz piacon is. Ma már ők is a konyhakészre kiporciózott, azonnal süthető árut keresik, így nincs gond, ha a húsvét késese miatt a termelő "kicsúszik a súlyból."
Korábban több központi hizlalda volt Magyarországon 4-5 ezer báránnyal - meséli Kasza Sándor -, ahol hetente megraktak 2-3 kamiont exportra szánt állatokkal. Így olcsóbb volt a takarmánybeszerzés, egységesebb a minőség, és nagyobb az eladó alkuereje a piacokon. Annak sincs akadálya, hogy itthon vágjuk a birkát, mivel több erre alkalmas vágóhíddal is rendelkezünk - azonban itt is egy egységesebb árualapra, termelői összefogásra lenne szükség a folyamatos működéshez. Ma viszont abban sem ért egyet a szakma, hogy melyik fajtával lenne érdemes foglalkozni a juhászatokban.
Támogatva is nehéz
"Ha én árutermelő lennék, Ile-de-France-szal fejezném be a termelést. Merinó törzstenyészetként viszont elsősorban a tenyészkosokból élek, bár újabban a nőivar iránt is érdeklődnek" - tudjuk meg. Egy "A" kategóriájú tenyészkos darabja 160 ezer forint, amit csökkent a 120 ezer forintos tenyészkos-beszerzési támogatás. A merinó tenyészanyák tartását (őshonos állat) egyedenként 18 ezer forinttal támogatja az állam, de sima anyajuhtartás címén is jár 8 ezer + 2.400 forint, ha kedvezőtlen természeti adottságú területen található a gazdaság. Ezek a gyepek, legelők jellemzően az agrár-környezetgazdálkodás keretében is támogathatóak hektáronként 53 ezer forinttal. Kasza Sándor nyert a telepkorszerűsítési pályázaton is 20 millió forintot, ami rá is fér a villanyárammal és vezetékes vízzel nem rendelkező tanyára.
"Ezért a traktorért, itt, 1000 bárányt kell fölnevelni. Támogatás nélkül meg sem tudnám venni" - magyarázza a cserearányok romlását szemléletesen a gazda. "Sosem üdülünk, inkább a telep fejlesztésére fordítom a pénzt, ez éltet. A növénytermesztő meg, ha nem felejt el vetni, akkor arat is… A fiamon már látom, hogy bántja ez…" Ezzel együtt nincs nagy baj, az ifjabb Kasza Sándor is kitart a juhok mellett. Reméljük, így is marad, és ismét egy profi kezébe kerül a merinók sorsa.
Ez a csodás videó készült a Kasza-tanyán: