1,3 millió marha hiányzik Európában

Az Észak-Európát sújtó tavalyi aszály visszavetette a takarmánynövények termelését, az emelkedő takarmányozási költségek pedig csökkentték a marhatartás jövedelmezőségét. Ez pedig az állomány zsugorodásához vezetett Európában. Az általános trend alól kivételt képez Írország és Lengyelország tejelőtehén-állománya és a spanyol marhaexport. Mivel a kivágások száma erőteljesen nőtt, ez a marhahúskészletek felhalmozódásával járt, amit az importpiacokon - noha az kvótákkal szabáyozott - egészen jól le tudott vezetni Európa.

23,3 millió egyedről 22,9 millió egyedre. A húshasznú anyatehén-állomány csökkenése csak 0,8 százalék volt (12,3 millióról 12,2 millióra). A kivágások száma 2018 első 11 hónapjában 1,7 százalékkal nőtt, holott az már 2018-ban is 1,5 százalékkal magasabb szinten mozgott, mint 2017-ben. A folyamat eredményeként 2018-ban mintegy 1,3 millió egyeddel csökkent az unió marhaállománya, ami a legnagyobb esés 2010 óta. Idén várhatóan lassul a vágási ütem, de így is a marhaállomány 0,9 millió egyedes zsugorodására van kilátás az USDA szerint.

3 százalékkal kevesebb kocával kezdjük az évet

A sertésszektor is emelkedő takarmányárakkal szembesült 2018-ban, valamint a sertéspestis is folyamatosan nyomás alatt tartja. 2018 nyarától csökken Kína sertéshús iránti igénye is (az ottani fokozott kivágások miatt, amit szintén a sertéspestis indított el). Nem kedvezett a termelési kedvnek a viszonylag alacsony malac- és vágósertésár sem, mivel így a malacelőállító és hizlaló termelők jövedelme is csökkent. Az USA-ból érkező rekord nagyságú szójaszállítmány és az Ukrajnából importált kukorica  enyhítette a takarmányhiányt Európában, de a kivágások magas szintje miatt így is rekordgyanús a tavalyi sertéshústermelés az unióban. A készletekkel együtt az exportmennyiség minden bizonnyal súrolni fogja a 2016-ban beállított csúcsértéket.

A 2018-as év még nagylétszámú és reproduktív kocaállománnyal, valamint jó piaci kondíciókkal (erős kínai kereslettel) indult. 2018 nyarára azonban elromlott a helyzet: emelkedtek a takarmányköltségek, csökkent a malacok ára, amin csak rontott, hogy a forróságban kevesebb is született belőlük. (Az egy kocára jutó malacszám 2000-ben még 16 volt, most pedig 22-nél jár, azaz évente 2 százalékkal emelkedik. Ezért 2018-ra 22,2  malacot vártak egy kocától, ami nem valósult meg.)

Egész Európát tekintve 3 százalékkal kevesebb kocával kezdjük az idei évet, mint a tavalyit (11,8 millió vs. 12,1 millió egyed). A legnagyobb zsugorodást Lengyelországban jegyezték fel (-164 ezer koca), illetve Hollandiában (-96 ezer koca) és Németországban (-72 ezer koca). Szignifikáns emelkedést produkált azonban Spanyolország (+47 ezer koca). 2019-ben a tavalyinál jobb időjárási kondíciók várhatók. A kocák reprodukciós rátája javulni fog, és az állomány gyors regenerálódására számítanak az elemzők. A malacok száma különösen Spanyolországban emelkedhet, de jelentősebb növekedést várnak Magyarországon, Bulgáriában és Görögországban is. További létszámcsökkenést valószínűsítenek Lengyelországban, Németországban és Hollandiában.

Spanyolroszág profitált a tavalyi helyzetből

Az USA és Kína közötti vámháborúnak két nagy nyertese van: Brazília és Spanyolország. Utóbbi jelenleg az EU legnagyobb sertéshúsexportőre (szorosan követi Németország), és újabban Mexikóra és Dél-Amerikára koncentrál. Mexikó ugyanis tavaly - válaszul az USA acél- és alumínium termékekre kivetett büntetővámjaira - 350 ezer tonna sertéshúsra vámmentes kvótát nyitott. A spanyol sertés ezért idén is növekvő mennyiségben fog érkezni az amerikai kontinensre, méghozzá magasan feldolgozott, értékes áru formájában. Például Serrano sonkából Mexikó számít a spanyolok legnagyobb, EU-n kívüli vásárlójának.