Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A kutatás 36 ország - köztük 33 európai állam - 25.363 méhészetét vizsgálta. Ezek 544.879 kaptárral rendelkeztek a tél kezdetén, és mire eljött a tavasz, 89.124-ben kipusztultak a méhek. A pusztulás okának a legtöbb esetben a viszontagságos időjárást, a méhkirálynővel kapcsolatos problémát, vagy természeti katasztrófát jelöltek meg a méhészek. Az adatszolgáltatás önkéntes volt; a kutatásból készült tanulmány a Journal of Apicultural Research nevű lapban jelent meg, ezt idézte a Science Daily. A kutatók a nemzetközi méhkutatási társaság, a COLOSS tagjai, amelynek a Berni Egyetemen a Méhegészségügyi Intézet ad otthont.
A veszteségek sokkoló méretűek: Portugália, Észak-Írország, Olaszország és Anglia 25%-os méhpusztulást könyvelt el, míg a Belarusz Köztársaságban, Izraelben és Szerbiában a veszteségek 10% alatt maradtak. Németországban, Svédországban és Görögországban a régiók közt nagy különbségeket mértek.
A 2016/17-es télhez képest a veszteségek alacsonyabbak voltak, akkor 20,9%-kal esett a méhcsaládok száma. Egy évvel korábban, 2015/16-ban viszont "csak" 12%-os volt a csökkenés.
A kis méhészeteknek kellett nagyobb veszteségeket elkönyvelniük. "A méhcsaládok kipusztulása bonyolult téma. Nem igazán a globális klíma, inkább a helyi időjárási viszonyok befolyásolják, vagy egy-egy természeti katasztrófa. A tél legrizikósabb, de azt, hogy mi történik kaptárakban a méhekkel, nagyrészt az előző nyár határozza meg" - közölte a kutatás vezetője, Dr Alison Gray, a Strathclyde Egyetem Matematika és Statisztika Tanszékének adjunktusa.
"Sok esetben a család akkor pusztul ki, amikor a királynő termékenysége romlik, illetve a varroa atkák vagy a nozéma-fertőzés tehet róla" - tette hozzá a kutató, aki szerint a vándorméhészkedést még érdemes lenne tovább kutatni. A tanulmány vizsgálta a méhek élelemgyűjtő területeit is, ahonnan nektárt és virágport hordtak, és ezeket hat kategóriába sorolták. Kiderült: az élelemforrások bősége és változatossága döntő hatással van a méhcsalád túlélési esélyeire. A hordási időszak kitolása azonban kedvez az atkáknak is.
