Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az oltások tulajdonképpen háromféle elven készítik fel a szervezetet a védekezésre: elölt vagy legyengített vírussal szembesítik az immunrendszert, a vírus egy darabkáját "mutatják be" neki, vagy egy másik vírust használnak a megfelő gének bejuttatására. Mindhárom esetben az a cél, hogy az immunrendszer ne a halálos vírusverzióval találkozzon először, hanem kapjon belőle egy kis ízelítőt, amin gyakorolhatja a felkészülést, és memorizálhatja a támadó legfontosabb jellemzőit.
Az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa azonban óriási méretű génállománnyal rendelkezik - plusz több törzse létezik -, ezért nagyon nehéz megtalálni azt a pontját, ami hatékony immunválaszt vált ki. A kutatások nagy része mégis erre fókuszál, ugyanis egy darabka vírus bejuttatása sosem jár akkora kockázattal, mint egy élő vírus bevitele - ez ugyanis elhagyhatja a gazdatestet és az egészséges állatokat is megbetegítheti. Kínában azonban, ahol minden második sertést érint a betegség, már mindegy is, hogy ennek mekkora a kockázata, a lényeg az, hogy a maradék állományt valahogy felkészítsék a vírussal való találkozásra. Éppen ezért legyengített élő vírussal dolgoznak a kutatók, és úgy tűnik, ez a vakcina léphet elsőként a piacra.
Kanadában ráérősebben kutatnak. Itt sokkal nagyobb kárt lehetne okozni egy élő vírusból készült vakcinával, mint néhány génnel, ezért szisztematikusan keresik a megfeleő genomszakaszt. Csakhogy eddig bármelyik darabra mutattak rá, egyik sem váltott ki megfelelő immunválaszt. Ráadásul a feladat az, hogy azt a szakaszt találják meg, amelyik a vírus összes törzsében jelen van és immunreakciót okoz. Továbbá az immunválasznak olyannak kell lennie, ami egy vérvizsgálat alapján elárulja majd a laborosnak, hogy fertőzött vagy oltott állattal áll-e szemben. Ez kereskedelmi szempontból kulcsfontosságú elvárás:
A kanadai kutatók most a legígéretesebbnek azt a módszert látják, hogy a vírus megfelelőnek látszó darabjait egy másik vírusba ültetik be, és ezt oltják az állat testébe. Miközben garantáltan kiváltják vele az immunválaszt, a szervezet találkozik az ASP génjeivel is - így remélhetőleg meg is jegyzi ezeket. A három bemutatott vakcinagyártási módszert talán ahhoz lehetne hasonlítani, amikor egy bankrablás szemtanújának
1. a gyilkost a kabátja alapján (egyetlen résztulajdonság) kell azonosítania,
2. egy vidófelvétel alapján kell felismernie, ahol a hangja, ruházata, testmagassága, mozgása átjön, de az arcát maszk fedi (vírusvektoros információhordozás), vagy
3. egy szembesítés során kell felismernie (gyengített élő vírus).
A kabát alapján való felismerés csak akkor lehetséges, ha a tettes nagyon egyedi ruhadarabot választott a bankrabláshoz, és ezt azóta sem vette le. A videófelvételes azonosításhoz is az kell, hogy a tettes egyedi hangját, mozgását megragadja a képanyag. A szembesítés viszont szinte biztosan a tettes felismeréséhez vezet - viszont ha a bünöző szabadul, akkor lehet, hogy ellátja a szemtanú baját! Egyszóval itt tartunk, és drukkoljunk neki, hogy elég legyen egy videófelvételes azonosítás is...
Egy korábbi cikkünkben pedig a génszerkesztés lehetőségét is boncolgattuk:
