EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Az utóbbi években feltűnt csupaszcsigák közül a legnagyobb károkat a spanyol csupaszcsiga okozza. Invazív kártevőnek számít, noha hazánkban észrevehető károkat csak 1985-90 óta okoz. A faj spanyolországi eredetű, de mostanra gyakorlatilag egész Európában megtalálható. Magyarországra Ausztria irányából érkezett, majd fokozatosan keleti irányban terjeszkedett, olvashattuk a magyarnovenyorvos.hu oldalán.

Mára az összes csupaszcsiga közül a legnagyobb károkat a spanyol csupaszcsiga idézi elő. Az ellene való védekezést alaposan megnehezíti, hogy a kémiai védekezésre, ami a metaldehid hatóanyagú készítményeket jelenti, időnként kevésbé reagál. A kártevő főként tojás alakban vészeli át a telet, de a kifejlett példányok a talaj üregeiben is képesek áttelelni. A több százas tojásprodukció miatt száraz és nedves években egyaránt a legnagyobb károkat okozza. Egyre gyakoribb jelenség, hogy a vízközeli területeken levő szántóföldi növénykultúrákban, például az őszi káposztarepcében okoz érzékeny károkat.
Ilyenkor nincs mit tenni, védekezni kell ellene. Kisüzemi körülmények között számos, többé-kevésbé hatékony védekezési módszer terjedt el. A csigák csalogatása lédús növényekkel, a sörcsapdázás és a tejsavós csalogatás mind-mind bevett gyakorlat a kémiai védelem mellett, de önmagában egyik módszer sem képes tökéletesen felszámolni a kártételt. A biológiai védekezés "csodafegyvere", az indiai futókacsa életképes megoldásnak számít, de ez a jószág más kacsafélékhez képest nem fogyasztható. Legjobb bérelni a futókacsákat, de gondoskodni kell a folyamatos vízellátásról, mert ez szükséges a csigák lenyeléséhez.
2019-ben is a spanyol csupaszcsiga okozta a legnagyobb károkat a kertekben, de a tavaszi időszakban kezdetben a különböző házas csigák is megkeserítették a kerttulajdonosok életét. Elsősorban a lágyszárú dísznövények, így a szívvirágok, a harangvirágok, a zsályafélék szenvedték el a csigák pusztítását. Később, a májusi esőzések után megkezdődött a spanyol csupaszcsiga-invázió is, így a kitavaszodástól kezdődően egészen november végéig folyamatos kártétellel kellett szembenézni.

Az év második felében érkezett hírek újabb két csupaszcsiga faj, a malaccsiga és a feketefejű csupaszcsiga magyarországi megjelenéséről számoltak be. Most még nem tudni, hogy mennyire találják meg ezek a fajok életfeltételeiket, de jobb felkészülni a csigafauna bővülésére. Ha jövőre is az ideihez hasonló időjárási körülményekkel számolhatunk, ismét igen súlyos csupaszcsiga-kártételekkel kell számolnunk.










