Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az utóbbi években feltűnt csupaszcsigák közül a legnagyobb károkat a spanyol csupaszcsiga okozza. Invazív kártevőnek számít, noha hazánkban észrevehető károkat csak 1985-90 óta okoz. A faj spanyolországi eredetű, de mostanra gyakorlatilag egész Európában megtalálható. Magyarországra Ausztria irányából érkezett, majd fokozatosan keleti irányban terjeszkedett, olvashattuk a magyarnovenyorvos.hu oldalán.
Mára az összes csupaszcsiga közül a legnagyobb károkat a spanyol csupaszcsiga idézi elő. Az ellene való védekezést alaposan megnehezíti, hogy a kémiai védekezésre, ami a metaldehid hatóanyagú készítményeket jelenti, időnként kevésbé reagál. A kártevő főként tojás alakban vészeli át a telet, de a kifejlett példányok a talaj üregeiben is képesek áttelelni. A több százas tojásprodukció miatt száraz és nedves években egyaránt a legnagyobb károkat okozza. Egyre gyakoribb jelenség, hogy a vízközeli területeken levő szántóföldi növénykultúrákban, például az őszi káposztarepcében okoz érzékeny károkat.
Ilyenkor nincs mit tenni, védekezni kell ellene. Kisüzemi körülmények között számos, többé-kevésbé hatékony védekezési módszer terjedt el. A csigák csalogatása lédús növényekkel, a sörcsapdázás és a tejsavós csalogatás mind-mind bevett gyakorlat a kémiai védelem mellett, de önmagában egyik módszer sem képes tökéletesen felszámolni a kártételt. A biológiai védekezés "csodafegyvere", az indiai futókacsa életképes megoldásnak számít, de ez a jószág más kacsafélékhez képest nem fogyasztható. Legjobb bérelni a futókacsákat, de gondoskodni kell a folyamatos vízellátásról, mert ez szükséges a csigák lenyeléséhez.
2019-ben is a spanyol csupaszcsiga okozta a legnagyobb károkat a kertekben, de a tavaszi időszakban kezdetben a különböző házas csigák is megkeserítették a kerttulajdonosok életét. Elsősorban a lágyszárú dísznövények, így a szívvirágok, a harangvirágok, a zsályafélék szenvedték el a csigák pusztítását. Később, a májusi esőzések után megkezdődött a spanyol csupaszcsiga-invázió is, így a kitavaszodástól kezdődően egészen november végéig folyamatos kártétellel kellett szembenézni.
Az év második felében érkezett hírek újabb két csupaszcsiga faj, a malaccsiga és a feketefejű csupaszcsiga magyarországi megjelenéséről számoltak be. Most még nem tudni, hogy mennyire találják meg ezek a fajok életfeltételeiket, de jobb felkészülni a csigafauna bővülésére. Ha jövőre is az ideihez hasonló időjárási körülményekkel számolhatunk, ismét igen súlyos csupaszcsiga-kártételekkel kell számolnunk.
