Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Számos tenyésztési szempont merül fel egy telepen, még akkor is, ha a fajtaválasztás már eldőlt. Számít-e az állat testnagysága, mennyire fontos a tőgy- vagy a lábszerkezet, a tej mennyisége, fehérje- vagy zsírtartalma? Vagy belemegyünk-e olyan finomságokba, mint a tej béta- vagy kappa-kazeintartalma? Ezek a döntések egy olyan lassú reprodukciós ciklusú állat esetében, mint a marha, hosszú évekre eldönthetik, merre megy a cég, miközben a piaci igények akár egy fél éven belül totálisan átalakulhatnak.
Az európai tejkvóta kivizetése után (2015. március 31.) elszabadult a termelés a közösségben, és kétéves mélyvölgy következett az árakban, aminek részben a termelés támogatott önkorlátozása, részben egy piaci fordulat vetett véget, és lendületesen áremelkedés váltotta fel. A leglátványosabban a vaj ára emelkedett, így megugrott a tejzsír iránti igény is. A tej és a sajt ára még mindig tartja magát, de Európa nyugati felén a vajé már egy éve csökken. Nincs már messze a következő piaci fordulat sem: a britek kilépésével egy darabig a sajt értékesítésével is bajban lesz Európa, főként, ha Trump is beváltja fenyegetését és büntetővámokkal sújtja a behozatalát az USA-ba.
Egyszóval lehetetlennek tűnik a piaci alkalmazkodás. Vagy mégsem?
Elkerülhető még Amerika és Európa vámháborúja?
Szédületesen gyorsul a generációk cseréje
Míg korábban 5 évig kellett várni, hogy kiderüljön, egy bika leányai milyen termelésre képesek, ma már 2 éven belül, vagy még hamarabb megtudjuk ezt. Egyszerűen azért, mert nem kell megvárni, hogy felnőjön és megeljen a borjú, a farokszőréből megmondható, hogy mennyi tejre számíthat majd tőle a gazdaság "nagy korában" - tudjuk meg Bognár Lászlótól, a Holstein-fríz Tenyésztők Egysületének igazgatójától. A Hungenom projekt révén, amely tavaly indult el, az állat genetikai feltérképezésével megbecsülhető a tenyészértéke. Sőt, ma már arra is van mód, hogy a borjú megszületése előtt, embrió korában értékeljék az állatot, azaz kevesebb, mint 2 év elegendő ahhoz, hogy anya és lánya értéke kiderüljön. A genomvizsgálat költsége az egyesületnél 2500 forint, ami elhanyagolható a tehén árához képest.
- mutat rá Bognár László. Ma már sperma vagy embrió formájában bárhová eljutnak a legjobb teljesítményű állatok, így szinte mindegy, hogy milyen orzságból származó apaállat szaporítóanyagából vásárolunk. Ám egy dolog a genetikai képesség, és másik, hogy ezt ki tudjuk-e aknázni.
"Láttunk már olyat, hogy egy kiválónak mondott apa Magyarországon nem hozta a tőle elvárható lányokat, míg egy közepesebb tenyészértékű állat utódai kiválóan teljesítettek. Éppen ezért az ivadékvizsgálati eredményekre továbbra is szükség van, a tenyésztőszervezeteknek ezt ma is el kell végezniük" - fűzi hozzá Veres Zoltán, a Semex Kft. ügyvezetője. Míg korábban csak az ivadékokkal "hitelesített" tenyészértéknek volt becsülete, ma már a genomikai adatok is szinte ezzel azonos megbízhatóságú eredményt adnak, éppen ezért már nem olcsóbb a genomvizsgált sperma, sőt.
- int Veres Zoltán. Erre mindjárt visszatérünk.
Az új technikák révén ma már a nőivar oldalán is több szaporítóanyag nyerhető. Lehetséges üszőkorban petesejteket kinyerni az ígéretes leendő anyákból, illetve 11-12 hónapos korban a vemhes állatból 8-10 embriót mosni, így az értékes egyedektől már nemcsak évente egy borjú születhet. Sokat javult az embrióbeültetés hatékonysága is. A Semex Kft. a csúcstelepeken 60 százalékos sikerrel ülteti be a "béranyákba" az embriókat, vagyis kevesebb mint kettő elegendő a sikerhez.
Mindez azt is jelenti, hogy már nemcsak a bikák kiválasztásakor van szelekciós nyomás - méghozzá óriási: az amerikai holsteinpopuláció mindössze két bikára vezethető vissza -, hanem az üszők petesejtjei közül is válogatni lehet. Eközben azokat a kedvezőtlen tulajdonságokat is szűrik, amelyek recesszív formában (rokonság révén) károsak lennének. Rendelhetünk továbbá szexált spermát is, amiből 90 százalékos biztonsággal nőivar születik, így a telepen tovább gyorsulhat a genetikai előrehaladás.
"Tudom, hogy sokak számára durván hangzik érző állatokról így beszélni, de a tehéntartás épp olyan racionális tevékenység, mint a búzatermesztés. Az ember alkotta meg ezeket az állatokat, ahogy bármelyik haszonnövényt is. Egyik sem hasonlít már a kiindulási fajra. A termelés hatékonyságának növekedésével pedig rohamosan csökken az erőforrásigénye. Ma egy tehén dupla annyi tejet tud termelni, mint 40 évvel ezelőt úgy, hogy ehhez fajlagosan sokkal kevesebb tápanyagot, vizet, vagy területet igényel. Még a károsanyag-kibocsátása is csökkent" - mondja Veres Zoltán. Hozzáfűzi, hogy ha az állatokért aggódunk, akkor a vegánság sem megoldás, mert ez a növénytermesztés területigényét képtelenül nagyra növeli, ami számtalan vadon élő - nem "ember alkotta", hanem "isten teremtette" - állat pusztulását okozza.
Itt vannak a világ első kis metánkibocsátású juhai!
Melyiket mivel termékenyítsük?
"A szexált sperma használatát néha már túlzásba is viszik a telepeken, és túl sok lesz a vemhes üsző, amiből el kell adni. Érdemes azt is megfontolni, hogy a legnagyobb előrehaladást akkor érjük el, ha a legrosszabb genetikai képességű állatokat egy csúcsbika spermájával termékenyítjük. Vagy használhatunk embriót is, ha nem akarjuk, hogy a csúcsbika és a gyenge nőivar utóda egy közepes teljesítményű tehén legyen. Ilyenkor a gyenge üsző béranyaként kihordja a következő kiváló termelőállományt. Dönthetünk úgy is, hogy húsmarhával termékenyítjük az alsó 5-10 százalékot, és akkor a szebben izmolt borjút jobb áron értékesíthetjük. Főként, ha bikára szexáltuk a spermát " - jegyzi meg Bognár László. A döntés alapja mindenképpen az, hogy előbb a teljes állomány tenyészértékével tisztában legyünk, tudjuk, melyik az alsó és felső 10 százalék.
"Magyarországon minden egyes állat felmenőit ismerjük, így meg tudjuk becsülni a tenyészértéküket. Van egy programunk, amibe ezek mellé még betápláljuk a telep naturális mutatóit is, a költség- és árbevételi viszonyokat, az állománynövelési célokat stb. Ezután a program kijelöli azokat az egyedeket, amelyekről pontosabb információkra van szükség a genomvizsgálat segítségével. Az adatok birtokában a cégvezetőkkel áttekintjük, milyen stratégiát érdemes követni a termékenyítésekkel. Fontos, hogy a célokhoz passzolnia kell a telep minden elemének: az állatgondozóktól kezdve az istállón és takarmányon át az állatorvosig mindennek stimmelnie kell. Hiába akarunk rámásabb állatokat, ha a takarmányozás színvonala alacsony, és hiába akarunk szexált spermát, ha ennek szakszerű felhasználásával is bajok vannak" - magyaráz Veres Zoltán.
Amire szelektálni lehet
Van olyan tehenészet az országban, ahol csaknem 1300 tehén átlagában képesek 13 ezer liter körüli laktációs teljesítményre, ám ez jellemzően azzal jár, hogy az állatok gyakran két termelési ciklust sem érnek meg (van ellenpélda is). Sokat elmond egy telep menedzsmentjéről és technológiájáról, ha az állatok 8000 literes átlagos termelés mellett sem bírnak ki két ellést. Általánosságban igaz, hogy ha 13 ezer liter tejet várunk egy szezonban egy tehéntől, akkor annak a tejnek alacsonyabb lesz a beltartalma, mint egy 8 ezer literes tehén tejének (vannak kivételek). Vagyis választanunk kell.
Itt a 13 legnagyobb és legjobb magyar tehenészet!
Mire szelektáljunk? Tejmennyiségre, hasznos élettartamra, szomatikus sejtszámra, lábszerkezetre? Ma már lehet az állat immunrendszerének erősségére is szelektálni, és ebben a tulajdonságban sok minden benne van. Egy erős ellenállóképességű állat egészségesebb tejet termel hosszabb időn át, mint esendőbb társai, ráadásul kevesebb gyógyszer mellett, aminek a rezisztens baktériumok korában kiemelkedő jelentősége van, és fogyasztóvédelmi szempontból is kulcskérdés - mutat rá Veres Zoltán. Sőt, szelektálhatunk arra is, hogy az emésztőrendszert kímélő, A2 béta-kazeint tartalmazzon a tej, vagy arra, hogy több legyen benne a sajtgyártáshoz szükséges BB kappa-kazein. A tejzsír és tejfehérje mennyiségének öröklődése ráadásul jobb, mint magáé a tejmennyiségé (amiben a takarmányozásnak nagyobb szerepe van). Veres Zoltán hangsúlyozza, hogy
Megjegyezzük: ha kicsit megengedőbb lenne a szabályozás, akkor egyetlen nemzedék alatt 100 százalékos biztonsággal öröklődő tulajdonságokat is létre tudnánk hozni. Ilyen például a szarvatlanság, amivel elkerülhető lenne a borjak fájdalmas kezelése, ami állatjóléti szempontból lenne fontos.
Veres Zoltán még hozzáfűzi: a telep teljes erőfeszítése mit sem ér, ha maga az ország elveszíti járványmentes státusát, ha a pedigré vagy a vehem igazolása hibás, ha a kereskedők nem tisztességesek. Hihetetlen gyorsan el lehet veszíteni a piacot pusztán amiatt, hogy valaki más "elszúrt" valamit. Sokat tehetne viszont a szakma a jó marketingért - jegyzi meg. Ausztriában vagy Kanadában még véletlenül sem vesznek külföldi tejet a vásárlók, és tisztában vannak azzal is, hogy a mandula nem "fejhető", ezért tej sem lesz belőle.
