Az amerikai Clarkson Egyetem kutatói egy olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel olcsón és környezetbarát módon csökkenthetik a légkörben található szén-dioxid mennyiségét, egyúttal pedig hasznosíthatják is azt a több millió liternyi tejet is, amelyet kereslet híján a termelők jobbára kiöntenek, írta meg a Qubit. A kutatók az eredményeiket az Advanced Sustainable Systems című folyóiratban publikálták, ezzel egyből a lap címlapjára is kerültek.

A kutatók környezetbarát módon előállítható aktív szenet kerestek. Mario Wriedt, a kutatás vezető szerzője szerint a fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőművek okozta szén-dioxid-kibocsátás egy része megköthető lenne tejből készült szűrőkkel, az eljárás ráadásul még olcsóbb is lenne, mint az általában kókuszhéjból vagy szénből készült anyagok készítése. Wriedt szerint a tej alkalmas arra, hogy megfelelően porózus felületű és kémiai összetételű anyag készülhessen belőle, ráadásul bőségesen rendelkezésre áll - olyannyira, hogy a gazdák nem is nagyon tudják hova tenni a felesleget.

A koronavírus miatti felvásárlási láz, illetve az éttermek és iskolák bezárása még a szokásosnál is nehezebb helyzetbe hozta az amerikai tejtermelőket. A tejipar nem győzött elegendő kisebb kiszerelésű terméket piacra dobni, a menzáknak és éttermeknek szánt áruk viszont pandémiás körülmények között a nyakukon maradtak, így a legtöbben kénytelenek voltak egyszerűen kiönteni a feleslegessé vált tejet. Tavasszal a kanadai tehenészetek heti ötmillió liternyi nyers tejtől szabadultak meg, ezzel jelentős károkat okozva a vízi élővilágnak. De hasonló lépésre kényszerültek a brit gazdák is, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.

Koronavírus: drámai lépésre kényszerültek a brit tejtermelők

A kereslet bezuhanása miatt nem tudnak mit kezdeni a készleteikkel a gazdák.

A környezettudományi szakértők szerint a megoldás az lehet, ha a természetes vizektől távol öntik ki a nyers tejet, illetve a trágya tárolására szolgáló tartályokba ürítik a felesleget, de Wriedt és társai szerint az új technológiával erre már nem lesz szükség. David Mitlin, a kutatás egyik résztvevője szerint a tejből előállított anyag leginkább lyukacsos, erősen pörkölt kávébabokra emlékeztet: az ezeken található nanoméretű rések eredményesen megkötik a szén-dioxidot, méretükből és anyaguknál fogva viszont nem veszik fel a vízpárát. A folyamat visszafordítható, így a szén-dioxid felszabadítása után a szűrőanyag újra felhasználható.

Wriedt szerint ráadásul az eljárás nem csak a koronavírus idején felborult piaci viszonyok közepette alkalmazható: miután a tejfogyasztás a nyolcvanas évek óta 30%-kal csökkent, a tehenek tejhozama viszont 13%-kal nőtt, a tejipar jelentős mennyiségű felesleges nyers tejet termel, így a szűrőanyaghoz felhasznált mennyiséget még csak nem is a fogyasztók számára szánt termékektől kellene elvonni. A kutatók szerint a szén-dioxid megkötésén kívül a tejből készült szűrők lég- és víztisztításra is alkalmasak, az új anyagból készült termékek pedig hamarosan már kereskedelmi forgalomban is megjelenhetnek.