Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A kutatás azért is rendkívül érdekes, mert tudjuk, hogy az elmúlt két évben a tejágazatot kívülről ért gazdasági hatások miatt a túrófogyasztás sokat szenvedett. A túró az első olyan tejtermékek között van, melyek inflációs környezetben könnyen kimaradnak a vásárlói kosárból (ha húsvétkor vagy karácsonykor kevesebb túrós sütemény készül az otthonokban, hamar meglátszódik a statisztikákban). 2023-ra 10% felett esett a túrók belföldön értékesített mennyisége, melyet az előállítási költségek jelentős emelkedése indukált. A statisztikák azt mutatják, hogy minden második kg tehéntúró immár az EU által is elismert Rögös túróként kerül értékesítésre - írja a Tej Terméktanács közleményében.
A Tej Terméktanács megbízásából a Trend International Market Research Kft. két fázisú kutatást végzett 2023 legvégén: első lépcsőben kvalitatív fókuszcsoportos beszélgetések, majd azt követően 1000 fős, a felnőtt magyar lakosságot életkor, nem, régió és településtípus szerint reprezentáló online kérdőíves kutatás került lefolytatásra. A kutatás egyik fő témája a túrófogyasztási tendenciák és az azt befolyásoló tényezők feltárása volt. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a túróvásárlást az elmúlt egy évben is elsősorban az ártényezők és az akciók mozgatták. Jellemzően ott és akkor vásárolnak túrót a fogyasztók, ahol és amikor akciós. A márkahűség csak minimális mértékben jellemző, miközben jól érzékelhető a sajátmárkás termékek iránti nyitottság.
A kutatási eredmények ugyan bíztató jövőt mutatnak, de az elmúlt egy év fogyasztási tendenciái még a csökkenésről szólnak. A túrófogyasztók között még sokkal többen (36%) voltak azok, akik úgy nyilatkoztak, hogy csökkent a fogyasztásuk az elmúlt egy év során, mint akiknek (15%) nőtt, amit elsősorban a túró drágulásával indokoltak a vásárlók. Ugyanakkor pozitív tendencia, hogy míg 2022-ben még minden második túróvásárló fogyasztáscsökkentésről számolt be, tavaly ezt már csak minden harmadik tette. A jövőt pedig még optimistábban látják: korábban még minden harmadik vásárló úgy vélte, hogy csökkenni fog a fogyasztása a jövőben (és ezt a számok vissza is igazolták), most viszont már csak 12% prognosztizált fogyasztáscsökkentést, miközben 16% fogyasztásnövelést tervez. Ez pedig annak is köszönhető, hogy figyelve az árakra, érzékelték a túró árának normalizálódását is.
A kutatás fontos része volt annak feltérképezése is, mennyire volt hatékony a Tej Terméktanács által folytatott kétéves Rögös túró promóciós kampány. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a kampány elérési mutatói emelkedtek: a reklámfilmet, a plakátokat és a szlogent is több mint a reprezentatív minta negyede látta, illetve hallotta már, és az influenszer megjelenésekkel is szép számban (17%) találkoztak. A kampány kedvezően hatott a vásárlói tudatosságra, a Rögös túróval kapcsolatos ismeretekre, és a kommunikáció üzenete is jobban elérte a fogyasztókat. A Rögös túró elnevezés még inkább tudatosult, ismertsége jelentősen emelkedett és sokkal többekben ébresztett pozitív gondolatokat.
Magasra pozícionált termék a kategóriában, a fogyasztók szóhasználatában a Rögös túró 'A TÚRÓ'. Javultak a fogyasztói ismeretek abban a tekintetben, hogy miből készül, hol gyártják és hol kapható a Rögös túró. Leginkább a termék magyarságának érzete erősödött. Míg a 2022. évi beszélgetések során a nosztalgia és a gyermekkor volt a legdominánsabb érzet a Rögös túróval kapcsolatban, addig tavaly a „nagyon magyar”, „csak a miénk” érzéseket hívta elő leginkább. A számok is azt igazolták vissza, hogy a vásárlók úgy vélik, hogy a Rögös túró Hungarikum, csak Magyarországon kapható és csak Magyarországon gyártják. Így az az információ, hogy gyakorlatilag csak a Kárpát-medencében készül, sokaknak újdonságként szolgált.
Nemcsak az elérési mutatókban és az átadott üzenetek terén volt hatékony a kampány, de elismerően is nyilatkozott róla a fogyasztók nagy többsége. Mindkét televíziós reklámfilmet figyelemfelkeltőnek, ízlésesnek, étvágygerjesztőnek találták, mely minőséget, hagyományos értékrendet közvetít, továbbá a plakátokról is az volt a vélemény, hogy figyelemfelkeltőek, étvágygerjesztőek. A megkérdezettek negyede úgy nyilatkozott, hogy a vásárlásban is befolyásolta őket, pedig a kutatási tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen tekintetben nem bőkezűek a válaszadók, általában inkább alulértékelik a reklámok általános kreatív kivitelezését és még kevésbé ismerik el azok befolyásoló erejét. A kutatás fontos témája volt a különböző minőségrendszerek ismertségének, valamint a Tej Terméktanács védjegyének, a Tejszív logó ismertségének vizsgálata is. A Tejszív logóval a vásárlók többsége már találkozott, és kedvező jelentéstartalommal ruházták fel: magyar tejterméket jelez számukra, ezáltal bizalmat kelt bennük.
A kvalitatív kutatás ugyanis arra is rávilágított, hogy a vásárlók előnyben részesítik a magyar tejtermékeket, amit a kvantitatív kutatás számai meg is erősítettek. Természetesen nem csak a magyar eredet alapján hozzák meg a döntést, hogy melyik tejtermék kerül a kosarukba, de minden megkülönböztető címke, logó és felirat közül annak értékelték a legmagasabbra a vásárlási döntés befolyásoló hatását, ha az jelenik meg egy terméken, hogy magyar. Összességében megállapítható, hogy bár tény, hogy a túróvásárlást nem kizárólag a minőségrendszerek mozgatják, mert hátraszorulnak a fontossági listán olyan evidensebb tényezők mögött, mint ár, méret, kiszerelés, állag - mégsem elhanyagolható a szerepük, mert a logók konkrét bemutatása után a válaszadók negyede-ötöde azt nyilatkozta, hogy kellőképpen befolyásolja őket a vásárlásban, és szerepük erősödött is.