Kiderült az igazság a magyar tejről, tojásról: jó, ha tudod, mi történik velük

agrarszektor.hu

2024. szeptember 13. 06:03

A tej, a méz és a tej is igen kedvelt élelmiszernek számít Magyarországon, az elmúlt években viszont rájárt a rúd a termelőkre és a fogyasztókra egyaránt. Utóbbiakat leginkább a durva áremelkedések érinthették meg, előbbieket azonban számos negatív hatás érte. A magyar méhészek év elején például csak nyomott áron, vagy sehogy sem tudták eladni a mézet, sok helyen hordókban állt a nektár. A termelésben is vannak meglepő számok az elmúlt 5 évet tekintve. Hogy pontosan mi, hogyan változott az említett ágazatokban, az az alábbi cikkünkből kiderül.

A hazai élelmiszeriparban volt itt minden, mint a búcsúban mostanában. Egyes szakemberek szerint indokolt lenne az áremelés, amit vélhetőleg a vásárlók nem szívlelnének, hiszen így is egekben vannak az élelmiszerárak itthon. A mézet például csak nyomott áron tudják árulni a termelők, de még így sem veszik elegen: a 15-30 ezer tonnás hazai méztermelés kétharmad része Nyugat-Európába kerül exportálásra. A méztermelésünk pedig igen hullámzó volt 2019 óta:

5 évvel ezelőtt 18 ezer tonnát termeltek,
2020-ban és 2021-ben 14 ezer tonnát,
2022-ben 25 ezer tonnát,
tavaly 20 ezer tonnát.
2019 előtti években pedig átlagosan 30 ezer tonna körül alakult az éves mennyiség.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos gondot jelent, hogy mézkereskedelem résztvevői mindent megtesznek azért, hogy nyomott áron vásárolják fel a mézet idehaza és az EU-ban, az árakat nem a hazai és az EU termelési árainak megfelelően alakítják ki. Az élelmiszerüzletekben folyamatosan akciós virágméz kapható, mely jóval az őstermelők árai alatt van beárazva. Első lépésben a nagybani hordós mézárakat törték le, majd most már a kipalackozott piacozó méhészek árait is le akarják vágni.

A tojástermelők sem bírják már

Ahogyan az Agrárszektor is beszámolt róla, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége közleményében emelte ki, hogy növekednie kell ősztől az áraknak a hazai étkezési tojáspiacon, mert az utóbbi időszak árcsökkenései miatt fenntarthatatlanná vált a termelés. Minden piaci szereplő érdekeit az szolgálná, ha az elmúlt hónapokban tapasztalt hullámzás helyett végre stabilitás jellemezné a tojásárakat. Az áremelést indokolhatja az is, hogy a termelőknek a következő időszakban kell megvásárolniuk, illetve lekötniük takarmányszükségletük nagy részét, amelynek beszerzési és finanszírozási költségei a szélsőséges időjárás miatti terménydrágulás hatására érzékelhetően emelkedhetnek. Jelenleg az alábbi árakkal találkozhatunk a boltokban, piacokon:

az L-es méretű, hazai I. osztályú tojás darabja
a Nagybani Piacon 53-56 forint,
a Tescoban 71 forint,
az Auchanban 80 forint,
a Sparban pedig 71 forint.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hogyan alakult a tojástermelés Magyarországon?

A 2024-es év első négy hónapjában közel egyötödével csökkent az Európai Unió tojásimportja, miközben több mint 20 százalékkal nőtt a közösség e terméket illető kivitele. Magyarországon kisebb mértékű, 8 százalékos csökkenés volt megfigyelhető a tojás behozatalában a januártól májusig tartó időszakban, ugyanakkor a kivitel mintegy 25 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban. A KSH adataiból pedig kiderült, hogy 2019-ben közel 2,58 milliárd tyúktojást termeltek,

2020-ban 2,54 milliárdot,
2021-ben 2,53 milliárdot,
2022-ben 2,43-at,
míg 2023-ban még kevesebbet, mintegy 2,33 milliárdot.

Szeretjük a tejet, de milyen áron?

Magyarországon a világátlagnál jelentősen több tejet és tejterméket fogyasztunk: 2021-ben az egy főre jutó éves tejfogyasztásunk 182 kilogramm volt (megközelítőleg 177 liter), ami napi nagyjából fél liternek felel meg átlagban egy fő esetében. Továbbá a magyar tejtermelés sem elhanyagolható, mivel 2022-ben több mint 2 millió tonna tejet termeltünk, valamint az egy állatra jutó éves tejhozamunk 6300 kg volt, a világon 16. legnagyobb. A Sole-Mizo, az Alföldi Tej és a Tolnatej tekinthető a három legnagyobb, meghatározó cégnek a magyar piacon.

Idén júniusban lapunk is beszámol arról, hogy Koller Attila, a Tej Terméktanács társelnöke szerint az elmúlt évek nehezek voltak a magyar tejágazat számára, egyik válságból a másikba esett át a szektor, amelyek mostanra felemésztették a tejfeldolgozók tartalékait, nehéz forrásokat mozgósítani. A szakember beszélt arról is, hogy az egyébként rendkívül energiaigényes ágazatban az energiaárak növekedése mellett a csomagolás és a fuvarozás költségei is emelkedtek, de a nyerstej ára és a bérköltségek is nőttek. Az ágazat költségei egy év alatt megduplázódtak, és amikor ezt be kellett építeni a termékek árába, az egy drámai mértékű fogyasztáscsökkenéssel járt. Még most is 40-50%-kal magasabban vannak az árak, mint a koronavírus-járvány előtt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az ágazatban ráadásul rossz az export-import aránya, óriási mennyiségű itthon megtermelt nyerstej kerül külföldre, ami aztán feldolgozott élelmiszerként érkezik vissza az országba. Mindezek mellett sok termék – mint például a sajtok, joghurtok – esetében elkerülhetetlenek az import termékek, különösen jelentős a német, a lengyel, a cseh és a szlovák behozatal. Sőt, még munkaerőhiánnyal is küzd a szektor. A gondok a fogyasztókat is érintik, hiszen egyes tejtermékek nagyot drágultak, különösen a tejek. Ezzel kapcsolatban Raskó György agrárközgazdász lapunknak elmondta, hogy nem tudni, pontosan mi állhat a tejdrágulás hátterében. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a feldolgozók próbálták érvényesíteni a korábbi veszteségeik csökkentése céljából magas változási árat.

De ez vissza fog ütni, mert azt látom, hogy teljesen megdöbbenti a vásárlókat ez az árszint. Tehát, hogy a fogyasztást visszaveti ez, az biztos. A feldolgozott termékek árszintje nem igazán változott, mert abban van import lehetőség, tehát simán lehet sajtot, egyéb habosított joghurtot, miegymást behozni. Ott a környező piaci beszerzési árak eléggé kontrollon tartják a hazait. A folyadéktejet viszont olyan messziről nem hozzák be, ott látszik egy áremelési törekvés

- vélekedett Raskó György.

EZ IS ÉRDEKELHET