A hazai élelmiszeriparban volt itt minden, mint a búcsúban mostanában. Egyes szakemberek szerint indokolt lenne az áremelés, amit vélhetőleg a vásárlók nem szívlelnének, hiszen így is egekben vannak az élelmiszerárak itthon. A mézet például csak nyomott áron tudják árulni a termelők, de még így sem veszik elegen: a 15-30 ezer tonnás hazai méztermelés kétharmad része Nyugat-Európába kerül exportálásra. A méztermelésünk pedig igen hullámzó volt 2019 óta:

• 5 évvel ezelőtt 18 ezer tonnát termeltek,
• 2020-ban és 2021-ben 14 ezer tonnát,
• 2022-ben 25 ezer tonnát,
• tavaly 20 ezer tonnát.
• 2019 előtti években pedig átlagosan 30 ezer tonna körül alakult az éves mennyiség.

Van bőven magyar méz, de alig vesszük: miért nem kell senkinek?

Nyomott áron, vagy sehogy sem tudják eladni a mézet a magyar méhészek, sok helyen hordókban áll a nektár.

Súlyos gondot jelent, hogy mézkereskedelem résztvevői mindent megtesznek azért, hogy nyomott áron vásárolják fel a mézet idehaza és az EU-ban, az árakat nem a hazai és az EU termelési árainak megfelelően alakítják ki. Az élelmiszerüzletekben folyamatosan akciós virágméz kapható, mely jóval az őstermelők árai alatt van beárazva. Első lépésben a nagybani hordós mézárakat törték le, majd most már a kipalackozott piacozó méhészek árait is le akarják vágni.

A tojástermelők sem bírják már

Ahogyan az Agrárszektor is beszámolt róla, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége közleményében emelte ki, hogy növekednie kell ősztől az áraknak a hazai étkezési tojáspiacon, mert az utóbbi időszak árcsökkenései miatt fenntarthatatlanná vált a termelés. Minden piaci szereplő érdekeit az szolgálná, ha az elmúlt hónapokban tapasztalt hullámzás helyett végre stabilitás jellemezné a tojásárakat. Az áremelést indokolhatja az is, hogy a termelőknek a következő időszakban kell megvásárolniuk, illetve lekötniük takarmányszükségletük nagy részét, amelynek beszerzési és finanszírozási költségei a szélsőséges időjárás miatti terménydrágulás hatására érzékelhetően emelkedhetnek. Jelenleg az alábbi árakkal találkozhatunk a boltokban, piacokon:

• az L-es méretű, hazai I. osztályú tojás darabja
• a Nagybani Piacon 53-56 forint,
• a Tescoban 71 forint,
• az Auchanban 80 forint,
• a Sparban pedig 71 forint.

Áremelést követelnek a tojástermelők Magyarországon

Nem tartható fenn tovább a jelenlegi körülmények között az étkezésitojás-termelés a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége szerint.

Hogyan alakult a tojástermelés Magyarországon?

A 2024-es év első négy hónapjában közel egyötödével csökkent az Európai Unió tojásimportja, miközben több mint 20 százalékkal nőtt a közösség e terméket illető kivitele. Magyarországon kisebb mértékű, 8 százalékos csökkenés volt megfigyelhető a tojás behozatalában a januártól májusig tartó időszakban, ugyanakkor a kivitel mintegy 25 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban. A KSH adataiból pedig kiderült, hogy 2019-ben közel 2,58 milliárd tyúktojást termeltek,

• 2020-ban 2,54 milliárdot,
• 2021-ben 2,53 milliárdot,
• 2022-ben 2,43-at,
• míg 2023-ban még kevesebbet, mintegy 2,33 milliárdot.

Szeretjük a tejet, de milyen áron?

Magyarországon a világátlagnál jelentősen több tejet és tejterméket fogyasztunk: 2021-ben az egy főre jutó éves tejfogyasztásunk 182 kilogramm volt (megközelítőleg 177 liter), ami napi nagyjából fél liternek felel meg átlagban egy fő esetében. Továbbá a magyar tejtermelés sem elhanyagolható, mivel 2022-ben több mint 2 millió tonna tejet termeltünk, valamint az egy állatra jutó éves tejhozamunk 6300 kg volt, a világon 16. legnagyobb. A Sole-Mizo, az Alföldi Tej és a Tolnatej tekinthető a három legnagyobb, meghatározó cégnek a magyar piacon.

Idén júniusban lapunk is beszámol arról, hogy Koller Attila, a Tej Terméktanács társelnöke szerint az elmúlt évek nehezek voltak a magyar tejágazat számára, egyik válságból a másikba esett át a szektor, amelyek mostanra felemésztették a tejfeldolgozók tartalékait, nehéz forrásokat mozgósítani. A szakember beszélt arról is, hogy az egyébként rendkívül energiaigényes ágazatban az energiaárak növekedése mellett a csomagolás és a fuvarozás költségei is emelkedtek, de a nyerstej ára és a bérköltségek is nőttek. Az ágazat költségei egy év alatt megduplázódtak, és amikor ezt be kellett építeni a termékek árába, az egy drámai mértékű fogyasztáscsökkenéssel járt. Még most is 40-50%-kal magasabban vannak az árak, mint a koronavírus-járvány előtt.

Megtudtuk: a kötelező akciózás kivezetését sürgeti a magyar tejágazat

Az ágazat szereplői szerint a kötelező akciózás azt a kevés nyereséget is elveszi, amit az ágazat még megtermelt.

Az ágazatban ráadásul rossz az export-import aránya, óriási mennyiségű itthon megtermelt nyerstej kerül külföldre, ami aztán feldolgozott élelmiszerként érkezik vissza az országba. Mindezek mellett sok termék – mint például a sajtok, joghurtok – esetében elkerülhetetlenek az import termékek, különösen jelentős a német, a lengyel, a cseh és a szlovák behozatal. Sőt, még munkaerőhiánnyal is küzd a szektor. A gondok a fogyasztókat is érintik, hiszen egyes tejtermékek nagyot drágultak, különösen a tejek. Ezzel kapcsolatban Raskó György agrárközgazdász lapunknak elmondta, hogy nem tudni, pontosan mi állhat a tejdrágulás hátterében. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a feldolgozók próbálták érvényesíteni a korábbi veszteségeik csökkentése céljából magas változási árat.

De ez vissza fog ütni, mert azt látom, hogy teljesen megdöbbenti a vásárlókat ez az árszint. Tehát, hogy a fogyasztást visszaveti ez, az biztos. A feldolgozott termékek árszintje nem igazán változott, mert abban van import lehetőség, tehát simán lehet sajtot, egyéb habosított joghurtot, miegymást behozni. Ott a környező piaci beszerzési árak eléggé kontrollon tartják a hazait. A folyadéktejet viszont olyan messziről nem hozzák be, ott látszik egy áremelési törekvés

- vélekedett Raskó György.

Durván drágul ez az élelmiszer a boltokban: nem tudni, mi áll a háttérben

Egyik napról a másikra drágább lett a tej itthon, egyelőre azonban nem tudni az okát.

Az elmúlt 5 év tejtermelése pedig az alábbiak szerint alakult Magyarországon a KSH adatai szerint:

• 2019-ben 1,91 milliárd liter,
• 2020-ban 1,96 milliárd liter,
• 2021-ben bő 2 milliárd liter,
• 2022-ben 1,98 milliárd liter,
• 2023-ban pedig 1,97 milliárd liter.