Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Vaughn Walton az Oregoni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának professzora kifejtette, hogy a foltosszárnyú muslica(Drosophila suzukii) ellen azért nehéz védekezni, mivel az nagyon magas reprodukciós rátával rendelkezik, több generáció is kifejlődik belőle egy év alatt, ismertette a problémát a Farm Progress. Emiatt, rovarirtószeres kezelés esetén, folyamatosan kell alkalmazni azt a növényeken, olykor heti 2-3 alkalommal is. Ez pedig sem gazdaságilag, sem a környezetvédelmileg nem fenntartható hosszútávon. Walton professzor szerint a foltosszárnyú muslica ellen inkább biológiai növényvédelemre van szükség, mert anélkül a kártevő az országok összes gyümölcstermésének akár 10%-át is elpusztíthatja minden évben.
Vaughn Walton professzor és munkatársai szerint az általuk vizsgált Pachycrepoideus vindemmiae névre keresztelt parazita darázs lehet a megoldás a foltosszárnyú muslica ellen. A legtöbb parazita darázs beássa magát a gazdatestbe, belerakja a tojásait, közben pedig megöli a gazdaszervezetet. A metódussal az a probléma, hogy közben a gazdaállatnak módja van antitesteket kifejleszteni a parazita ellen. A Pachycrepoideus vindemmiae azonban más módszerrel támad. A petéit ugyanis nem a kifejlett foltosszárnyú muslicába rakja le, hanem a lárvák külső vázára, amely így nem kezd el antitesteket képezni ellene.
A kártevő elleni hatékony védekezéshez természetesen többre lesz szükség, mint pusztán csak a parazita darázsra. A tudósok szerint a megfelelő közegészségügyi állapotok, a fák gondos metszése, a csepegtetéses öntözés és más módszerek segíthetnek, de ezek csak akkor lesznek hatékonyak, ha egy teljeskörű cselekvési tervvel rendelkezünk a kártevők ellen. Így például a csepegtetéses öntözés sikeresen csökkentheti a muslicapopulációk élettartamát és reprodukciós képességeit, a gyomok elleni takarófólia pedig megakadályozhatja a muslicákat abban, hogy beássák magukat a talajba, és ott petéket rakjanak le. A tudósok mindezek mellett komolyan vallják, hogy a foltosszárnyú muslica elleni védekezésben a jövőben nagy szerepe lesz a most felfedezett parazita darázsnak. Jelenleg Walton professzor és társai több tesztet is elvégeztek az élősködő darázzsal, most arra várnak, hogy engedélyt kapjanak a darázs nagyobb tömegekben történő felhasználására. A kutatók felfedezésüket nemrég publikálták a PLOS One tudományos folyóiratba is.
