Növényvédőszer hatóanyagok kivonása

A növényvédelem azaz a kultúrák megóvása a kórokozóktól és kártevőktől kulcskérdés, közvetlen hatással van a termés mennyiségére, minőségére és az önköltségre is. Egyre nagyobb problémát okoz a termelőknek, hogy egyre kevesebb növényvédőszer közül választhatnak. Az EU két projektet is futtat: a zöldítést és a földtől az asztalig programokat. Ezeknek keretében várhatóan 2030-ra megfelezik a forgalmazható hatóanyagok mennyiségét.

Ez az egyre egészségesebb, növényvédőszert alig látott terményekre vágyók, tehát a fogyasztói igények szempontjából örvendetes, a gazdálkodóknak már kevésbé. Hiszen, ha a növényvédelem hatékonysága csökken, akkor kevesebb a termés, kérdés, hogy ezt magasabb árral lehet e társítani, vagy nem.

A hatóanyagok választékának a szűkülése azért is probléma, mert a szerrotáció korábban általánosan bevett módszer volt a káros szervezeteknek a növényvédőszerekkel szembeni rezisztenciájának, ellenállóképességének az elkerülésére. Ha kisebb a hatóanyagválaszték, akkor nehezebb a rezisztens kórokozók és kártevők kialakulását elkerülni úgy, hogy mindig más hatóanyagot alkalmazunk ellenük. De már van olyan terv is, miszerint 2050-re teljesen vegyszermentes termesztésre kellene átállni, ehhez pedig addigra rezisztens fajták, és hatékony biológiai védekezési módok kellenek.

Az utóbbi évek növényvédőszer engedélyezéseit tekintve főként gyomirtó és rovarölő szerekből lett kevesebb, azokat nehéz pótolni, és olyan szerrotációt betartani is problémás lesz, ami a kártevőknél a szerrezisztenciát nem engedi, hogy kialakuljon. Egy e témában szervezett korábbi kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a szakemberek véleménye szerint a növényvédőszer-termékek csökkenésének az előnye maximum annyi gazdálkodói oldalon, hogy kevesebb termék esetén kevesebbet kell raktározni. Ám hátránya több van e változásnak: csökken a termelés biztonsága, ez csökkentheti a jövedelmezőséget, így a gazdák kevesebbet forgatnak majd vissza a termelésbe, ami a forgalmazók bevételeire is kihatással lesz majd. E szigorítások bevezetése előtt kellett volna új szereket kifejleszteni, rezisztens fajtákat nemesíteni és csak utána megkezdeni a szerkivonást - vélik sokan. Mindemellett ez egy lépés a fenntarthatóbb és környezetkímélőbb gazdálkodás irányába, még ha a jövedelmezőség csökkenhet is közben.

Ha ésszerű a szercsökkentés, akkor biológiai növényvédő szerekkel, valamint technológiai optimalizálással, sőt akár, ahol ez nem tiltott génszerkezet módosítással áthidalható a probléma. Egyes anyagok szerepe pedig felértékelődik majd: nagyobb szerepet fognak kapni a jövőben a hatásfokozó adalékok az adjuvánsok, amik növelik a növényvédőszerek hatékonyságát. Emellett előtérbe kerülnek olyan biostimulátor anyagok, biológiai készítmények: baktériumok, gombák és algák, melyek a növények immunrendszerét erősítik.

A drónok nem véletlenül terjednek

Drónos szerkijuttatás esetén kisebb a koncentráció mellett is hatékonyabb lehet a kezelés. Korábban vizsgálatot végeztek deszikkáns kezeléssel, ahol a drónnal kijuttatott területen hamarabb szívódott fel a hatóanyag a növényekben. Nagyon jól használható a drón például szőlőben is, ahová traktorral már nem lehet bemenni az állomány roncsolása nélkül, de szántóföldi növénykultúrákban is van létjogosultsága a drónoknak egy bizonyos növényméret felett, ahol már nagy lenne a taposási kár kerekes traktorokkal. A drónok használata olyan időjárási körülmények esetén is lehetséges, amikor a hagyományos földi, traktoros művelet épp nem alkalmazható. Csapadék után sem lehet traktorral a táblába menni, a drónoknak, mivel repülnek ez nem akadály. A drónokkal foltkezelések is végezhetők, és jók állomány ellenőrzésre a rovargócok felkutatására, lévén kamerákkal is felszerelhetők.

A precíziós gazdálkodás betanulási időszakkal is jár

A hagyományos permetezéshez sok víz kell, a drónos növényvédelmi kezeléseknél erre sincs szükség, tehát talajtömörítési kárt sem okoznak. A drónok a hagyományos traktoros növényvédelmi munkaműveleteket nem tudják majd teljes egészében átvenni, de bizonyos esetekben hatékonyabbak azoknál. Épp ezért lényeges a traktorok esetén is a fejlesztés iránya, hogy a gépek minél gyorsabban haladva is precíz munkát tudjanak végezni. Hazánkban is kevés a munkaerő, az időjárás is korlátozza a munkavégzéshez ideális napok számát, ezért a mezőgazdaságban mindig sietni kel valamiértl. A traktorok főleg nagy rakománnyal tömörítik a talajt, ami kedvezőtlen ezen vékonyabb kerekekkel és kisebb tömegű gépekkel, kisebb tömegű, de ugyanolyan hatásfokú tápanyag, vagy növényvédőszer kijuttatással lehetne változtatni. Nem csak a növényvédőszer kínálat szűkülése miatt, hanem egészségügyi szempontból is előnyös a minél kevesebb szer használata. A növényvédőszeres fordulók között biológiai növényvédőszerekkel is végezhető kezelés, de ezeknek az új technológiáknak a kidolgozását, elfogadtatását és betanítását meg kell oldani.

A precíziós növényvédelemben nem mindegy milyen sebességgel megy e gép, milyen a szórási sebesség, milyenek a szórófej beállítások, és a nyomás. A térképek betáplálását is el kell sajátítani. A precíziós gazdálkodásra átálláskor van egy kezdeti betanulási időszak, ami alatt a profitabilitás csökkenhet. Ám sok termelő ma már nem csúcstermésekre vágyik, hanem optimalizált jó termésre, minél kevesebb inputanyag és minél kevesebb munkaidő befektetés mellett.

Gyümölcstermesztésben az injektálásé a jövő?

Ahogy néhány éve a drónok alkalmazása robbant be a mezőgazdaságba, mostanában egyre többen próbálják ki gyümölcsültetvényekben a fák injektálását. Fainjektálási technológiával a szállítandó hatóanyagot injektálják be a törzsbe, amely a szállítónyalábokon keresztül eljut a levelekbe. A kártevők kikelésük után azonnal táplálkozni kezdenek a levélből, és a hatóanyagot felvéve, rövid időn belül elpusztulnak. Injektáláskor a fák gyökfőjénél a fa méretétől függően 15-25 centiméterenként vékony lyukat fúrnak, amelybe belehelyezik a hatóanyagot tartalmazó injektort. Az injektorból a hatóanyag felszívódik, ami után az injektort eltávolítják és végül az injektálás során keletkező lyukakat sebkezelővel bevonják, melyek később begyógyulnak.

A technológiának számos előnye van: egyszeri kezeléssel egész évben hatékony, akár 2-3 év hatástartóssággal. A fa teljes magasságában biztosított a hatás, nem úgy, mint magas fáknál kontakt szerek esetén, ami addig a magasságig hat amíg a permetező fel tudja juttatni. Injektáláskor nem kerül növényvédőszer a levegőbe. A hagyományos módszerektől eltérően a kezelés eredményességére nincs hatással, ha a szomszédos fák kezeletlenek. Az injektálás bármilyen időjárási tényező alatt elvégezhető, az eső, a szél és egyéb időjárási tényezők nem hatnak a kezelés sikeresére.

A technológiát azonban fajra, fajtára, művelési módra és szerre tekintettel nagyon pontosan ki kell dolgozni annak érdekében, hogy a betakarított gyümölcsben ne legyen növényvédőszer maradvány. A növényegészségügyi várakozási idők hagyományos permetezésnél jól ismertek, de ennél az új technológiánál ezt a kérdést fontos szem előtt tartani.