Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az már köztudott, hogy vannak a gyógyszereknek ellenálló mikroorganizmusok, és az állattenyésztésben alkalmazott antibiotikumokkal csak fokozzuk ezek természetes kiválasztódását és elterjedését, ami felveti annak kockázatát is, hogy a humángyógyászatban alkalmazott készítmények is hatásukat vesztik. Arról azonban keveset tudunk, hogy a a rezisztenciáért felelős gének milyen számban vannak jelen a termelés során és ezek dinamikája hogyan változik.
A Scotland's Rural College (SRUC) legújabb kutatása szerint az antibiotikum-rezisztencia a vártnál is nagyobb mértékben kíséri végig a sertéselőállítást. Michael Hutchings professzor, az SRUC állat- és állatorvostudományi vezetője elmondta: "A tanulmány kezdetén két vagy három rezisztenciagénre számítottunk, amelyek konstans módon jelen lesznek a termelés során. Ehhez képest elképesztően nagy számban bukkantunk rájuk, 144 különböző rezisztenciagént sikerült azonosítani az állatok székletében."
Az egyes egyedekben nagyon eltérő mennyiségben voltak jelen a különböző rezisztenciagének, grammonként 10, de sok milliószámra is előfordultak. A termelés során aztán tartották az egyedre jellemző számot, vagyis teljesen integrálódtak az emésztőrendszer mikrobiális közösségébe. A kutatás érdekes eredménye az is, hogy a telepen alkalmazott antibiotikumok nem veszítették el a hatékonyságukat, továbbra is eredményesen alkalmazhatóak voltak a termelést korlátozó betegségek leküzdésében.
Logikusnak tűnik a feltevés, hogy a rezisztenciagének már a sertés saját bélflórájának részét képezik, azt mégvédik az antibiotikumoktól, miközben az idegen mikrobák még nem készültek fel a gyógyszerek kivédésére. Persze ez csak idő kérdése. A sertések szervezetét már sok generáció óta bombázzuk, miközben a kórokozók egyre kisebb eséllyel kerülhetnek be a telepekre. Érdekes lenne egy következő kutatásban azt is megvizsgálni, hogy vajon azok a sertések gyarapodnak-e a leggyorsabban, amelyeknek a székletében a legtöbb rezisztenciagénre bukkantak, és így a legkisebb bélflórakárosodással vészelik át a gyógyszerezést.
