Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Egyre több a rezisztens baktérium és egyre több azoknak a kórházi eseteknek a száma, ahol emiatt nem menthetők meg a betegek. Ha nem következik be valami csoda vagy agrárinnováció, akkor sajnos 2030-ig további növekedés várható az antibiotikum-felhasználásban, és ebben különösen nagy gondot okozhat Kína, Pakisztán, Ausztrália, Mexikó és Oroszország további fogyasztásnövekedése. Ezt pedig meg kell előzni, mert ma még elvileg megvan a lehetősége annak, hogy visszafordítsuk a jelenséget - írja a Magyar Állettenyésztők Szövetsége (MÁSZ).
A szakemberek felelőssége
Korábban egyszerűbb volt az állatorvosok helyzete, aszerint döntöttek, hogy melyik betegségre melyik antibiotikum volt jó. Ma változott a helyzet, sok esetben az adott antibiotikum közegészségügyi fontossága meghatározóbb, hiszen tudjuk, hogy az egyik legrettegettebb kórházakban előforduló fertőzést okozó MRSA-törzsek is sertésben alakultak ki, és hasonló a helyzet a kolisztin esetében is, amit a malacoknál alkalmaztunk rendszeresen, melynek következtében ma már alig használható humán esetekben a vérfertőzések kezelésénél. A felsoroltak eredményezték, hogy az Unióban rendelettel írták elő az antimikrobiális szerek használatát. Fontos a megfelelő antibiotikum kiválasztása. A kialakult helyzet miatt ugyanakkor nagy felelősség terheli azokat a háziorvosokat is, akik túl gyakran javasolnak antibiotikumos kezelést, de nem kisebb a betegek felelőssége sem, akik az előírtnál korábban befejezik az adott szer szedését, elősegítve ezzel a túlélő baktériumok rezisztenssé válását.
Fertőtlenítéssel a fertőzések csökkentéséért
Egy állattartó telep nem lehet steril, de meg lehet szakítani a fertőzési láncot, és csökkenteni lehet a csíraszámot, különös figyelemmel a biofilm-kialakulásra hajlamos (klíma, vezetékek, rácspadló, de akár bőrfelület) helyeken. Dr. Somogyi Zoltán azzal a jótanáccsal zárta előadását, hogy az antibiotikumok esetében mindenki optimalizálja, hogy mit, mennyit és mire használ.
Gyorsan terjed a rezisztencia
Dr. Filipsz István szakállatorvos, a Dunavet-B Zrt. szakmai igazgatója Az antibiotikumok csökkentésének lehetőségei című előadását azzal vezette be, hogy az iparszerű állattartás, a zöld forradalom és népességrobbanás, a szakszerűtlen és hozamfokozókénti alkalmazás, a harmadik világ recept nélküli vásárlásai, a szabadkereskedelmi szerződés, a humán és állatorvosi gyógyszergyártók szétválása és az, hogy már nem üzlet az AB-kutatás, együttesen okozták az antimikrobiális rezisztencia gyors terjedését. A cél egyrészt a nem megfelelő AB-használat visszaszorítása, és a prudens AB-alkalmazás, másrészt az alternatívák használatának elősegítése ott , ahol eddig a legintenzívebb volt a használat, a választás körül, a hizlaldába telepítéskor és a fialás utáni időszakban.
Megfelelő alternatíva alkalmazása
A megfelelő mennyiségű probiotikumok adagolása előnyös hatást gyakorol a gazdaállat egészségére. A cél, hogy a prudens AB-használat és a lehetséges alternatívák együttes alkalmazásával úgy tudjuk csökkenteni az AB-felhasználást, hogy mellette a termelési eredményeink se romoljanak. Dr. Héjja István, a Héjja testvérek Kft. tulajdonosa, az Antibiotikum-felhasználás csökkentésének telepi tapasztalatai című előadásában tájékoztatta a hallgatókat, hogy az elmúlt 80-90 évben a gyógyszeripar számos antibakteriális termékcsaládot, azon belül még több vegyületet fejlesztett ki, melyekkel el tudták érni, hogy egyre szélesebb spektrum, erősebb hatás és rezisztenciaáttörés álljon a felhasználók rendelkezésére. Az utóbbi időkben azonban egyre kevesebb valóban új hatóanyag jelenik meg, és így a rezisztencia is egyre gyakoribbá vált. A nem kellően megfontolt felhasználás miatt egyre több rezisztens, sőt multirezisztens törzs alakul ki, melyek eredménye állatorvosi vonalon, hogy az egyed/állomány nem vagy nem úgy reagál a kezelésre, mint korábban, és ami még nagyobb baj, hogy humán vonalon is megjelentek a súlyos és fatális kórházi fertőzések.
Életbevágó, hogy elemezzük és kiküszöböljük a termelési tényezők - genetika, egyészségügy, technológia, takarmányozás, munkaerő, menedzsment - hibáit, melyeket eddig antibiotikumokkal igyekeztünk korrigálni.