Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Kulik Zoltán azzal nyitotta meg előadását a Portfolio Agrárium 2020 konferencián, hogy tavaly véget ért egy 15 éves trend. Alapanyagfronton, növénytermesztésben még csak-csak nyugalmasnak volt mondható az elmúlt év, a takarmánygyártásban viszont óriási változások voltak. A szakemberek már régóta számoltak vele, hogy a világ takarmánygyártásának növekedése le fog lassulni, arra azonban senki se számított, hogy 2019-ben (a 2017/2018-as 6%-os növekedéshez képest, ami 60 millió tonna takarmányt jelentett) nemhogy nem fog növekedni a takarmánygyártás, hanem egyenesen megkezdődik a csökkenés. Márpedig tavaly 1%-kal, mintegy 12 millió tonnával kevesebbet termeltek a gyártók. Ez a csökkenés pedig szinte kizárólag Ázsiára koncentrálódott, ahol 5,5%-kal, azaz több mint 20 millió tonnával állítottak elő kevesebb takarmányt, mint egy éve. Közben Ausztrália takarmány-előállításáról nem érdemes beszélni, Európáé stagnál, a többi kontinens pedig 1-2 millió tonnával termelt többet, mint korábban. Ennél is fontosabb azonban, hogy az Amerikai Egyesült Államok tavaly letaszította a trónjáról a világ korábbi vezető takarmánygyártóját, Kínát. Ezt leszámítva a világ első tíz takarmány-előállítójának sorrendje változatlan maradt.
Annál nagyobb változás történt a világ sertésállományában. 2017-ben, az afrikai sertéspestis megjelenése előtti utolsó "boldog békeévben" közel egymilliárd (970 millió) egyedet számlált a világ sertésállománya. Ebből csak Kína rendelkezett 560 millió sertéssel, a teljes állomány 60%-ával, Európa egy 185 milliós állomány fölött rendelkezett, Észak-Amerika 90 millió sertést számlált, Dél-Amerika 70 millió példányt tudhatott magáénak, a maradék 40 millió pedig Afrikához tartozott. Az ASP megjelenése óta eltelt két évben a 200 milliót is meghaladja az elpusztított sertések száma, vagyis világviszonylatban minden ötödik sertés a járvány áldozatául esett. Ez pedig teljesen megborította és megváltoztatta a világ takarmányozási rendjét. 2019 volt az első év, amikor ez tapasztalható volt, mondta Kulik Zoltán. A világ sertéstakarmány-termelését tekintve Ázsiában 26%-os volt a csökkenés, ami önmagában 32 millió tonnányi takarmánykiesést jelentett. Nem meglepő módon az afrikai sertéspestissel fertőzött országokban volt a legdrasztikusabb a helyzet. Kína előállítása 35%-kal, azaz 28 millió tonnával csökkent. Vietnámban a legfrissebb, még nem hivatalos adatok szerint 30%-os volt a csökkenés, itt 2 millió tonnával termeltek kevesebbet, Thaiföldön pedig 1 millió tonnával esett vissza a takarmány-előállítás. A helyzet hatással volt a 2019-es a sertéstakarmányárakra, amelyek az év során 390-450 forint között mozogtak, mondta Kulik Zoltán.
A fogyasztói trendek és szokások kapcsán a Vitafort Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy itt változásokra lehet számítani. Európában egyre jellemzőbb az aggodalom az állatjólét és a klímaváltozás miatt, Dél-Amerikában pedig kezd feltámadni az érdeklődés a GMO- és antibiotikum-mentes élelmiszerek iránt. Emellett egyre népszerűbb a veganizmus és a vegetarianizmus, valamint a különféle műhúsok is elkezdtek megjelenni a piacon. Kulik Zoltán ezzel kapcsolatban röviden csak annyit mondott, hogy ezek a mozgalmak és a húsfogyasztás megférnek egymás mellett, csak mindet a helyén kell kezelni. A világ sertésállományának csökkenése azonban rá fogja nyomni a bélyegét az elkövetkező évek húsfogyasztására. Ázsiában a kormányzatok mindent megtesznek, hogy támogassák valamilyen módon a sertéspiacot, de Kínában és a környező országokban óriásiak a károk, így nem lehet megjósolni, végül hogyan fog alakulni a sertésállomány ezeken a helyeken a visszatelepítések és újrafertőződések után. Közben Európában környezetvédelmi okokból több ország is elkezdte csökkenteni az állatállományát, Észak-Amerikában csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, Dél-Amerikában az antibiotikum-felhasználás, Ausztráliát pedig elérte az új emissziós szintek meghatározása.
Kulik Zoltán végül a koronavírusról és annak hatásairól beszélt. Szerinte nagyobb a pánik a betegség és annak hatása mögött, mint a tényleges veszély, ugyanakkor ő is elismerte, hogy a logisztikában és az alapanyag-ellátásban komoly gondokat okozhat az új betegség. Ahogy fogalmazott, két héttel ezelőtt még nem volt semmi gond Olaszországban, most meg már a kamionjainkat se engedjük oda. Azt viszont mindenképp biztató dolognak tartotta, hogy a világ vitaminelőállítása a vírus ellenére, vagy talán épp amiatt, komoly növekedést mutat. A Vitafort Zrt. vezérigazgatója szerint előbb-utóbb le fog ülni a koronavírus-hullám.
- mondta Kulik Zoltán.
A Portfolio Agrárium 2020 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
