Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Kínában a hozamok kis javulása mellett a gabonatermelés nagyjából állandó szintet tart. Az állami tartalékok lassacskán ürülnek ki, ezért a készletek még mindig jelentősek, írja az USDA legutóbbi jelentésében. Tavaly októberben Peking kimondta: takarmány-alapanyagból önellátóvá vált az ország, és a jövőben is az kíván maradni. Ehhez 110 millió hekáron akarja tartani a gabonafélék termőterületét, ami legalább 600 millió tonna gabona termelését teszi lehetővé. 2022-re szűk 67 millió hektáron intenzív gazdálkodást kívánnak folytatni. A stratégiai célkitűzés szerint a normál búza mellett az alacsony gluténtartalmú fajták, a kiváló minőségű rizs, a siló- és étkezési kukorica, valamint a magas olaj-, illetve fehérjetartalmú szója kifejlesztése is prioritást élvez.
A 2019/20-as gazdasági évben Kína egy százalékkal kevesebb (-5 millió tonna) takarmány-alapanyaggal rendelkezik, mint az előző évben. A takarmány iránti igényt azonban jelentősen csökkenti az, hogy a korábbi sertésállomány felét elveszítette az ország az afrikai sertéspestis miatt.
az USDA szerint. Ezért a megmaradt állományokban minden erejükkel fokozzák a kibocsátást a termelők, ennek legegyszerűbb módja, hogy súlyosabb sertésekkel jelennek meg a vágóhidakon. Elemzők a sertésállomány gyors növekedésére számítanak 2020-ban. Addigis a többi állattenyésztési ágazat többletteljesítménye hajtja a takarmánypiacot. A brojlercsirkétől kezdve a tojáson és halon át a tejig minden fehérjeforrásból nagyobb szükség van most Kínában. A leglendületesebben a csirkeelőállítás tudott felfutni: egy év alatt 15,5 százalékkkal nőtt a kibocsátás.
Ha a többi ágazatot is hozzávessszük, akkor összességében alig csökkent Kína takarmányigénye. Peking egyébként támogatott felvásárlási árakon keresztül ösztönzi a gabonatermelést. A fő búzatermő régiókban az ún. harmadosztályú búza minimumárát tonnánként 95 ezer forintban határozta meg. Ez messze meghaladja a világpiaci árakat, és azt a célt szolgálja, hogy a kormányzat központi tartalékot képezzen a stratégiai gabonából.