Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az albán méhészek lehetnek a koronavírus-járvány nem várt nyertesei. Azzal ugyanis, hogy a korlátozások és lezárások miatt Albánia gyárai és gazdaságai elcsendesedtek, sokkal kisebb a légszennyezettség, de a rovarirtó szerből is kevesebb került ki a földekre. Ennek a kettős hatásnak köszönhetően az albán méhészek korábban sosem látott méztermésre számítanak idén, írta meg a Yahoo News.
Ez lesz a méhek számára a legjobb év, mondta a 68 éves Gezim Skermo, aki Albánia legnagyobb, külföldi importra is termelő méhészetének a vezetője. A szakember elmondta, hogy 50 éve foglalkozik méhekkel, de ez idő alatt még nem látott ilyen jó időszakot, amelyet a természet és a méhek egyfajta újjászületéseként írt le.
Gezim Skermo szerint a koronavírus-járvány miatt elrendelt intézkedéseknek köszönhető ez a fellendülés. Albánia ugyanis már márciusban, az első koronavírusos megbetegedések észlelése után befagyasztotta a köz- és az ipari életet. A korlátozásoknak köszönhetően csendesebb lett minden, tisztább a levegő és a gazdák sem használnak annyi rovarirtót, miután a gazdasági helyzet bizonytalanságára való tekintettel visszafogták a termelésüket.
- mondta Gezim Skermo.
Gezim Skermo méhészete egy átlagos évben 5-15 tonna mézet termel, fehér heréből, fenyőből, repcéből, vad kakukkfűből és gesztenyéből, attól függően, mikor épp mi virágzik. A gazdaság emellett Albánia többi méhészetének mézét is feldolgozza. Idén a környékbeli méhészek azt tervezik, hogy korábban kezdik el begyűjteni a mézet, mert így két szüretre is lehetőségük lesz.
Ez hatalmas fordulat lesz a 2016-os és 2017-es nagy méhpusztulások után, amelyek során Albánia a kaptárainak 40%-át elvesztette, és az ágazat veszteségei meghaladták a 60 millió eurót (20,9 milliárd forintot). A szakértők szerint ennek a példátlan méretű pusztulásnak az volt az oka, hogy az országban - egyebek mellett az erdőirtások következtében is - elszaporodtak a méhek veszedelmes parazitái, az ázsiai méhatkák(Varroa destructor), ezen felül az is rontott a helyzeten, hogy Albániában még mindig lehet használni a méhekre is veszélyes neonikotinoid hatóanyagú rovarirtó szereket. Ennek fényében érthető, miért örülnek az albán méhészek a mezőgazdasági szektor leállásának. Gezim Skermo szerint az idei méztermés rendkívül bőséges és kiváló minőségű lesz.
