Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A magyarországi halastavi termelés mennyisége 2019-ben 20 619 tonna volt, az előző évi mennyiséghez képest 9%-kal kevesebb. A hazai gyakorlat szerint a tógazdaságokban elsődlegesen pontyállományra alapozott polikultúrás tórendszerekben termelik a halakat. Továbbra is a ponty termelése a meghatározó az étkezési halak előállításában, ami a magyarországi természeti és klimatikus viszonyokra vezethető vissza, olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.
A magyarországi tógazdasági haltermelés sajátossága a regionalitás, ugyanis az ország egyes térségeiben egyáltalán nem jellemző a halastavi gazdálkodási tevékenység. A hazai haltermelésnek három régió adja a döntő hányadát hosszú évek óta, 2019-ben is a Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Dél-Alföldön összpontosult a halhústermelés 84%-a. Megyei szinten a legtöbb halat Hajdú-Bihar megyében termelték 2019-ben, de számottevő mennyiséget halásztak le Békés, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Csongrád-Csanád és Baranya megyékben is.
A halászati ágazatban ténylegesen felhasznált víz mennyisége 2019-ben közel 290 millió köbméter volt, ami 8,4%-kal növekedett az előző évhez viszonyítva, így egy hektárnyi üzemelt tóterületre 2019-ben átlagosan 10 853 köbméter vízfelhasználás jutott. 2019-ben csapadékszegény volt az időjárás, ezért sok halastóban vízhiány alakult ki, volt, ahol 1-1,5 méternyi víz is hiányzott a tavakból.
Az intenzív körülmények között történő haltermelés olyan iparszerű tevékenység, ahol a termelés minden fázisa folyamatos kontroll mellett történik, a természetes folyamatok kevéssé, vagy egyáltalán nem befolyásolják a termelést, így azonos minőségű halhús előállítására van lehetőség. Magyarországon intenzív termelési kategória legfőképp az átfolyóvizes és a recirkulációs rendszerű medencés haltermelő rendszereket, továbbá a ketreces haltermelést takarja, de ebbe a kategóriába tartozik intenzitásánál fogva az átfolyóvizes rendszerű föld- vagy betonmedrű tavakban történő pisztrángtermelés is.
Magyarországon 2019-ben 21 vállalkozás 23 telephelyen üzemeltetett intenzív rendszert különféle halfajok tartására. A precíziós rendszerekben termelt hal mennyisége 2019-ben 4740 tonna volt, amely az előző évhez mérten 12%-os bővülést jelentett. A megtermelt étkezési hal mennyisége 3801 tonnát tett ki 2019-ben. Az étkezési célra szánt hal mennyisége az elmúlt néhány év során dinamikusan emelkedett, ami az intenzív rendszerekben uralkodó halfaj, az afrikai harcsa termelésbővülésének az eredménye. Az afrikai harcsa termelése 93,7%-kal részesedett 2019-ben az intenzív termelésből. Ezen kívül még kisebb arányban van jelen a pisztráng termelése, illetve a tokfélék medencés nevelése és egyéb halfajok termelése is a zárt rendszerekben.
A jelentés további részletei ezen az oldalon találhatóak.