Az ágazat a mezőgazdaság többi szereplőjéhez képest halmozottan hátrányos helyzetű. Akár arra gondolunk, hogy a halászati ágazatban továbbra sincs területalapú támogatás, vagy arra,hogy különböző kártételek esetében nincs semmiféle kompenzáció, sőt kártérítés sem az ágazat számára, holott a tógazdaságok amellett, hogy halat állítanak elő, rendkívül értékes vízi élőhelyként működnek, hozzájárulnak az ökoszisztéma minőségének megőrzéséhez és gazdagításához, fontos szerepet játszanak a vízgazdálkodásban és a tájkép formálásában, szolgáltatásokat nyújtanak a különböző szabadidős tevékenységek számára, és hozzájárulnak a kulturális értékek megőrzéséhez is.

A halgazdaságok helyzete a tavalyi rendkívüli aszályos évhez képest kifejezetten jóra fordult idén, hiszen a kora tavaszi, illetve a nyári esőzések feltöltötték a halastavak nagy részét és akut vízhiány a nyári hőség dacára sehol nem keletkezett. Amikor a nagy melegben egyes tavak hőmérséklete 28-29 Celsius fokot is elérte szórványos halpusztulások voltak ugyan, de ezek előfordulását tudomásul kell venni. A csökkenő takarmányárak segítettek abban, hogy kisebb önköltséggel tudjunk dolgozni. Várhatóan egy jó közepes haltermésre számíthatunk ebben az évben. Extra eredményre azért nem lehet számítani mert a tavalyi év következményeként kisebb volt a kihelyezhető ivadékok mennyisége. Ezen kívül a hűvös tavaszi időjárás a legjobb planktonevési időszakot is lerövidítette.  A haltermelésben számos olyan tényező van, ami miatt nehéz előre konkrét számokat mondani. A haltermés 15-18 százalékét elviszik a védett állatok, nem tudunk ellenük hatékonyan védekezni és maga a védekezés óriási összegekbe kerül. December végén lesznek láthatóak a tényleges eredmények, amikor a halak nagy része piacra vagy a telelő tavakba kerül

- mondta az Agrárszektornak Lévai Ferenc a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője.

Fontos megállapodást kötött a MA-HAL és az MBH Bank

Közös erővel lépnek fel a magyar halágazat erősítéséért és a halfogyasztás népszerűsítéséért.

Kártételek kompenzálás nélkül

A halastavak halban gazdag vizei gyakorlatilag terített asztalt kínálnak a halat fogyasztó kis és nagy kormoránoknak, köztük a nagy kárókatonának is. Számítások szerint a kormoránok körülbelül annyi halat pusztítanak el a hazai vizekben, mint amennyi a horgászok zsákmánya, 4,5-5 ezer tonnát. Ugyanakkor az ökoszisztéma része a kárókatona ahogy a tógazdaságok és az ivadéknevelő tavak is.

Itt a legnagyobb a kártétel, de a nagyobb piaci méretű halakat is dézsmálják vagy éppen megsebzik a madarak, amit már nem lehet piacra dobni. Az ivadéknevelő tavak megóvása döntően befolyásolhatja a jövőbeni haltermelés alakulását. A halgazdaságok a hatékonyabb védekezési lehetőségekben a kártételek kompenzálásában reménykednek.

 Az európai édesvízi haltermelés minden országa köztük mi is, azzal küzdünk, hogy óriásiak a védett állatok által elkövetett károk és erre semmilyen kompenzációt nem kapunk. Az egy abszurdum, hogy a szántóföld minden hektárja hetventől akár háromszázezer forintig is kaphat területalapú támogatást addig a halastavak, amelyeknek kifejezetten hasznos ökoszisztéma szolgáltatásai vannak azok nem részesülnek ilyesmiben. Mivel az EU halászati alapjához tartozunk és miután itt több mint kilencven százalék a tengeri halászatról szól nem tudják értékelni azt mit jelent a belvízi halászat. Pedig az unió területén 250 ezer hektárnyi édesvízi haltermelés zajlik ennek az ökoszisztéma értéke igen jelentős. A biológiai sokszínűséghez való hozzájárulása többszöröse, több millió hektár szántóhoz viszonyítva. Mindezek ellenére szomorú, hogy egyetlen egy kárt sem lehet érvényesíteni, sem az aszály vagy az árvízkárt, sem a védett állatok kártételét sem. Igazából nem tudunk hatékonyabban védekezni a jelenlegi eszközökkel és a védekezés is óriási összegekbe kerül

- jegyezte meg Lévai Ferenc. Hozzátette, próbálnak egy európai uniós kezdeményezést tenni abba az irányba, hogy ezt az elképesztő ökoszisztémás szolgáltatást, amit a halastavak a létükkel nyújtanak azt valamilyen szinten érzékeljék a szakmában is. Ha nem lesz változás itt is megindulhat egy lemorzsolódás, aminek például Romániában már kézzel fogható jele van.

Szerencsés adottságaink vannak

Az AKI adatai szerint 2022-ben a hazai halastóterület 30 ezer hektárt tett ki, amiből 26 ezer hektárt jelentettek üzemelőként a gazdálkodók. Az üzemelő halastavak 67 százalékán étkezési halat, 21 százalékán növendékhalat, további 8 százalékán ivadékot neveltek, a fennmaradó 4 százalékot egyéb célra hasznosították. Az üzemelő halastavak 52 százaléka országos jelentőségű védett vagy Natura 2000-területként volt nyilvántartva. 

Ez az ország árasztja el hallal az európai piacot - meglepő a nyertes

Az európai uniós tagállamok haltermelése, bár szépen fejlődik, nyomába se ér Norvégiának.

Az étkezési haltermelésünk az extenzív halastavakból körülbelül 12-15 ezer tonna körül alakul, míg az intenzív haltermelés 5000 tonnát tesz ki. A haltermés mintegy 30-40 százaléka az étkezési piacra kerül, 30-35 százaléka pedig a horgásztavakba jut. Főbb exportpiacaink Románia, Lengyelország és kisebb mértékben Németországba szállítunk.  A pontytermelésünk Európában a harmadik helyen áll a cseheket követően, míg a legtöbbet a lengyelek termelik ebből a halfajból. Az intenzív termelésünk 85-90 százalékában afrikai harcsát termelünk, amely halfajból első helyen állunk Európában.

Az intenzív haltermelés esetében annyival kedvezőbb helyzetben van Magyarország, hogy nálunk alapvetően termálvizekben folyik a termelés, így a vizek hőmérsékletétét nem kell mesterségesen előállítani úgy, mint mondjuk Hollandiában vagy Németországban, ezért itt van egy kis versenyelőnyünk

- hívta fel a figyelmet Lévai Ferenc.

A kereskedők hozzáállásán dől el a fogyasztói ár

A halról el lehet mondani, hogy az árérzékenyebb termékek közé tartozik. A fogyasztók a kisebb áremelkedésre is érzékenyen reagálnak. Az önköltségek emelkedéséből eredő magasabb árak hallatán a vevők sok esetben elállnak a vásárlástól.

A „Kapj rá!” halfogyasztást ösztönző kampány hátterét biztosító Magyar Halgazdálkodási Operatív Program ugyan 2023. december 31. napján lezárul, ám a tervek szerint a 2021-2027-es időszakban, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz keretein belül újabb kampányidőszak veszi kezdetét.

A szakember szerint a tavalyi eredménynél körülbelül 15-20 százalékkal nagyobb haltermésre számíthatunk idén. A horgászpiacon a MOHOSZ-szal egyeztetve, a tavaszi és nyári nettó 1700 forintos tóparti átadási ár lement 1300 forintra, érzékelve azt, hogy az olcsóbbá váló tartási és takarmányozási körülményeket valahol nekik is vissza kell adni az árakban. 

Így lett Magyarország a horgászok hazája

A folyók és nagy tavak mellett több száz kisebb-nagyobb horgásztó várja a horgászat szerelmeseit Magyarországon.

A karácsonyi időszakban kerül értékesítésre a magyar étkezési haltermelés 40-50 százaléka. Lévai Ferenc elmondta, egy kicsit tartanak attól, hogy ahogy a fogyasztás szinte minden szegmensében, így csökken majd az édesvízi hal iránti kereslet is. Az idei évben a ponty tóparti ára 13-15 százalékot csökkent és remélhetőleg karácsonykor a tavalyi áraknál nem kell a fogyasztóknak sem többet fizetniük, de ez a kereskedők hozzáállásán is múlik, akik általában kitartják az áraikat - közölte.