Tejárusból lett húsmarhatartó a magyar férfi: teljesen megváltozott az élete

Tejárusból lett húsmarhatartó a magyar férfi: teljesen megváltozott az élete

Bõle István
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csaholcon a Varga családi gazdaság eredetileg tejgazdaságnak indult 1998-ban, a tejértékesítés nehézségei miatt azonban 2014-ben húsmarhatartásra váltottak. Legeltetéses gazdálkodás az övék, magyar tarkát, limuzint és charolaist nevelnek. Szeretnék, ha rövid időn belül 100 anyatehenet számlálhatnának, ugyanakkor a család komoly hátránynak érzi, hogy messze vannak a piacoktól, és a főváros is több mint 300 kilométerre van a falutól.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

1990 után a valamikori csaholci termelőszövetkezet több gazdasági formaváltáson ment keresztül. Volt Kft., Rt. és Zrt. is. Ám, már elfogadható jövedelmet képtelen volt adni a dolgozóinak. Emiatt döntött Varga Zoltán a családi gazdaság megalapítása mellett.

Volt néhány hektár földem, de mindenképpen állattartással szerettem volna foglalkozni. Természetes, hogy a tejelő tehenek tartása mellett döntöttem, hiszen velük foglalkozott korábban a nagyapám és az édesapám is. Akkoriban három tehén után 32 ezer forintot kaptunk a helyi tejcsarnoktól. Ezt meg sem közelítette a havi keresetem a szövetkezetben és az utódszervezeteiben

 - mondta az Agrárszektornak a gazda. 

Egy év múlva már felépült a Varga családnak ebben a faluban nagynak számító istállója. A viszonylag kényelmes gazdálkodás mindössze 2001-ig tartott, ebben az esztendőben ugyanis bezárt a kis faluban a tejfelvásárló. Varga Zoltán nem akart megválni az állataitól, ezért kényszerből tejes ember lett. Éjszakai fél kettőkor kelt minden nap, egyedül kellett elvégeznie a takarmányozást, a trágyázást, az abrakolást és a fejést is. A munkákkal mindenképpen végeznie kellett hajnali fél 5-ig, hiszen ez volt az utolsó perc, amikor már el kellett indulnia a telephelyétől 38 kilométerre lévő mátészalkai piacra, az az eladó ugyanis aki későn érkezett, már lehet nem talált vevőt az árura.

Ezekben az években még jól eladhatók voltak a bikaborjak is - mesélte az Agrárszektornak Varga Zoltán. Több felvásárló járta a Felső-Tisza mentét, és előfordult, hogy egymásra licitáltak. 2008-ban azonban lezuhant a borjak ára, egy felvásárló pedig azt javasolta a gazdának, hogy inkább saját maga vágja le az állatokat, és mérje ki a húst, mert úgy sokkal jobban jár. Tíz év alatt nagyot zsugorodott a tejpiac is, sokan ugyanis inkább a boltláncok által kínált zacskós, dobozos tejeket részesítették előnyben a piacon kapható házi helyett. 2014-ben eljött tehát az ideje a váltásnak, ezért Zoltán belekezdett a húsmarhatartásba. Három fajta legel most a szeptemberi, viszonylag jó füvű legelőn: magyar tarka, limuzin és charolais. Egy hónap múlva várhatóan elkezdődik az istállózós időszak, a takarmány már a raktárban és a kazlakban van, a családi gazdaság ugyanis a teljes szükséges mennyiséget a saját szántókon és kaszálókon termeli meg. Nincs gond az állatjóléti követelményekkel sem, mert az istálló mellett tágas kifutó, valamint nagy karám épült.

Varga Zoltán állítja, hogy különösebb gépi fejlesztés nélkül a mostani földterületének a többszörösét is meg tudná művelni a családi gazdaság, ráadásul a legfrissebb pályázat szerint 10 hektárig vásárolhatnának állami földet, és ilyen területek bőven akadnak a környéken. Hozzátette, ha sikerülne növelni a Hortobágyi Nemzeti Parktól bérelt legelők területét, az is új bevételi forrást jelentene a családnak, mert így a saját területekről többet tudnának kaszálónak használni. A gazda kitért arra is, hogy a család számára az egyik legnagyobb problémát a nagy távolság jelenti, Csaholctól ugyanis közúton körülbelül 340 kilométer a főváros, és a nagyobb piacok is messze vannak innen. 

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?