A rendszerváltás utáni években többször visszatért a somogyi erdőségekbe vadászni Doc Seaman, akinek Kanadában, Alberta tartományban 20 ezer hektáros, nagyhírű szarvasmarhafarmja volt. Annyira megszerette a Dráva mentét, hogy elhatározta, itt is alapít egy gazdaságot. A gondolatot tett követte, így érkezett a Kaposvári Egyetem tangazdasága melletti első, mindössze 150 hektáros telepre repülővel négy tiszta vérű Angus tenyészbika és három tehén. Ugyancsak Kanadából hoztak mélyfagyasztott borjú embriókat, amelyeket magyar tarka üszőkbe ültettek be, így tisztavérű borjak születtek. Ugyanakkor megkezdődött a fajtaátalakító nemesítési program, amelyben az óceánon túlról érkezett hímivarú egyedeket ugyancsak magyar tarka üszőkkel pároztatták, és ilyen célra spermát is importáltak. Így kezdtek hozzá az Angusok magyarországi elterjesztéséhez.

2003-ban a program szakmai segítéséhez ide költözött Kanadából Henry McCarthy, az "első magyar cowboy". Ő - többek között - azt vallotta, hogy húsmarhát legeltetni, jól tartani, csak lóhátról lehet. A lovaglás hozta össze Mihalecz Andrással, aki akkoriban állattenyésztő végzettsége ellenére kereskedelmi pozíciókban dolgozott. Közben a farm, Kaposvár határából Somogyudvarhelyre költözött. A falu és a környékbeli falvak legelőit a 90-es évek elejéig a háztájiban nevelt állatok és a tsz-ek gulyái használták, az ezredforduló körül azonban állatok híján ezek a területek teljesen elgazosodtak.

Mihalecz András közben előbb tanácsadó, majd ügyvezető lett a Rio Altonak keresztelt gazdaságban, az alapító halála után az örökösök ugyanis már nem akartak a központtól több mint 10 ezer kilométerre lévő vállalkozással foglalkozni. Az Agrárszektor kérdésére, miszerint változtatott-e valamit a gazdaságban, miután vezető lett, Mihalecz András elmondta, akkoriban a teljes állomány vörös Angus volt, ő azonban azonnal vásárolt feketéket is, ez számít ugyanis az eredeti fajtának. 

 - tette hozzá. 

A 25 éve a Dráva mentére érkezett fajta értékesítésével soha nem volt gond, és Mihalecz András szerint a jelenlegi mennyiség kétszeresére is lenne vevő. A farmtulajdonos azonban úgy látja, Magyarországon még mindig rosszul menedzselt fajta az Angus. A magyar körülményekhez sokkal jobban alkalmazkodik, mint például az lényegesen jobban elterjedt Charolais fajta. A francia származású tehenek a dús legelőkön érzik jól magukat, míg az Angusok jól viselik a szélsőséges időjárást, jól elboldogulnak a prériken is, ahol sokkal többet kell menni a fűért, esetenként az ivóvízért. Kaliforniában is megél, ahol például a szárazság miatt szinte minden nyáron végig perzseli a legelőket a tűz. Kiváló ennek a fajtának a takarmányhasznosító képessége, és bizonyos mértékig képes kompenzálni még a tulajdonos szakmai hibáit is.

A Murray Grey fajtára Horn Péter akadémikus hívta fel a Rio Alto farm tulajdonosának figyelmét. Ilyen húsmarhából Európában csak néhány száz legelészett akkoriban az Egyesült Királyságban. A magyarországi meghonosítás öt évvel ezelőtt az Angusoknál már korábban bevált módszerrel történt. Először öt üszőt vásároltak Nagy-Britanniából és sok mélyfagyasztott embriót Ausztráliából (ott őshonos a fajta) és Kanadából. A Murray Grey-jel is megkezdték a fajtaátalakító nemesítési programot. Ma már száz tehén legelészik a Dráva melletti legelőkön.

 - állítja az Agrárszektornak Mihalecz András. Kiváló, gondoskodó anyák, jó takarmányhasznosítók, márványozott húsúak ezek az állatok. Ráadásul a szélsőségesen meleg nyarakon, a hosszabb száraz időszakokban is jó a súlygyarapodásuk - emelte ki. 

A hazai húsmarhaágazat dinamikusan fejlődött az elmúlt évtizedekben. Most már minden jelentősebb világfajta megtalálható a hazai karámokban, legelőkön, istállókban. Mihalecz András, mint sok más húsmarhatartó is, az értékesítési stratégiát hiányolja. Emiatt ugyanis a kiváló minőségű Magyarországon felnevelt húsmarháknak a 90 százaléka élő állatként hagyja el az országot. A feldolgozás haszna külföldi vállalkozók zsebébe kerül, vagyis az értékes fehérjét nem a magyar asztalokon tálalják fel.