Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Viszont a cég a kezdetekkor nem ilyen számokkal dolgozott, így a fejlesztésről, a pályázatok nyújtotta lehetőségek kihasználásáról igen sok hasznos tanácsot tudnak adni - írja a magyarmezogazdasag.hu. Kazsoki telephelyüket 2012-ben részben EU-s pályázati forrásból korszerűsítették. Most ismét fejlesztést készítenek elő, és ha kiírnak olyan pályázatot, ahol ehhez támogatást is tudnak szerezni, elindulnak.
A lényeg mindebben a "ha". Ha kiírnak olyan pályázatot, akkor indulnak, de ha nem, akkor saját erőből végzik el a fejlesztést. Ezt hangsúlyozza Bakos Gábor, a cég állattenyésztési igazgatója:
A fejlesztésnek pedig valódi fejlesztésnek kell lennie, nem valami álberuházásnak, különben soha nem fizetődik ki. A legújabb, de már kipróbált és bevált megoldásokat kell megtalálni, mert 10-20 év alatt az is elavul, sőt, manapság már akár 1-2 év alatt is, pláne ha már az építéskor is idejétmúlt volt...
A Magyar Mezőgazdaság Kft. nyomtatott és digitális kiadványai teljes körűen lefedik a mezőgazdaságot és a hozzákapcsolódó háttér-iparágakat is.
Kattintson és fizessen elő most 15 % kedvezménnyel lapjainkra!
A cél az adott állatfaj képességét maximális mértékben kihasználni. Egy fejlesztés arra irányul, hogy a jelenlegi maximális szintet magasabbra emeljük - mondja Bakos Gábor. Egy tejtermelő gazdaság esetében például ilyenfajta cél lehet a kifejt tej mennyiségének a növelése, a minőség javítása, de mivel mindezen mutatók az állatok jólétének a függvényei, végső soron a fejlesztéseknek a jólétet kell fokozniuk - legyen szó bármilyen állatfajról, nem csak tehenekről.
Ezek a jólétet fokozó fejlesztések például Kazsokon azt jelentették, hogy a nyári hőségben megfelelő hűtésről gondoskodjanak az állatok számára: a szigetelt tető véd a napsugárzástól, hatalmas ventilátorok gondoskodnak a szellőzésről, vízpermet-zuhany kínál enyhülést. A telepen 30 kamera figyeli a tehenek viselkedését, hogy ha kell, mielőbb segíteni tudjanak az állatoknak. A cég munkatársainak számos kisebb-nagyobb innovációja is mind a jobb körülményeket, illetve az állatok kényelmét szolgálja az elletőistállóban, az újszülött borjak ellátásában ugyanúgy, mint a borjak etető-itató edényeinek szárításakor.
A fejlesztésnek tehát két módon nem szabad nekiállni: álmodozva és kishitűen. Az álmodozás ugyanis nagyon messze vihet a realitásoktól, a kishitűség pedig megalkuvásokba kényszerít, ami rossz döntésekhez vezet. A vállalkozás jövőjét "józan paraszti ésszel" kell megtervezni, ki kell jelölni a megfelelő célokat, az odavezető utat és azt következetesen megvalósítani. Például meg kell keresni olyan mintagazdaságokat, amelyek példája segít a mi szakmai döntéseink meghozatalában". Bakos Gábor: "Az előző munkahelyemen, egy szintén nagy mezőgazdasági cégnél, a tulajdonos nem sajnált elkölteni több millió forintot arra, hogy a döntést előkészítő munkatársai Amerikában tanulmányozzanak olyan telepeket, amelyekhez hasonlót akartunk itthon építeni. Persze egy kisebb gazdaság esetében nem kell a világ másik felére utazni, de érdemes, egyben fel is kell keresni hazai és az EU más országaiban hasonló méretű gazdaságokat, hogy az ember lássa, ők mit és hogyan csinálnak. Utána könnyebb lesz döntéseket hozni."
Ez egy nagyobb cég esetében talán könnyebb, már pusztán csak azért is, mert sok olyan adat áll rendelkezésre, amely segít tisztábban látni az adott helyzetet. Erre azt mondja Bakos Gábor, hogy nem véletlenül mérnökök az agrármérnökök. Számokkal dolgoznak: hozamokkal, takarmányköltségekkel, munkabérekkel stb. Erre egy példát is hozott, amit az USA-ban hallott: egy út két oldalán van két brojlertelep. Az egyikben 1 millió, a másikban 1000 egyedet tartanak. Az 1 milliós állomány egyedenként 1 dollár hasznot termel, a másik darabonként 5dollárt.
- Telepeiken a fejési átlag közel 40 kg
- Egyik tehenük elnyerte az Ezüstkanna-díjat, vagyis a legmagasabb tejtermelésű első borjas tehén díját.
- Tehenük 17 000 kg feletti laktációs termeléssel rendelkezik.
Melyik telepnek hatékonyabb a gazdálkodása? De ez esetben nem az a kérdés, hogy melyik telep mekkora hasznot hoz, hanem az, hogy mi van akkor, ha nem megy jól a gazdaság. Az egyiknek bevétel helyett 1 milliós vesztesége van, a másiknak ötezer dollár mínusza. Ezek alapján világosan látszik, hogy a nagyobb termelő egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy rosszul gazdálkodjon, mert ha nem hatékony, túl nagy vesztesége lehet.
Ugyan nem igazán járható út, hogyha valaki pályázni szeretne, az önerőt hitelből biztosítsa, de mégis a hitelfelvétel jó példa arra, hogyan is kellene előkészíteni egy-egy fejlesztést. Az első és legfontosabb a szakmai előkészítés. Ahogy arról korábban már szó volt: mi akadályozza a gazdaságom teljesítménynövekedését? Milyen fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy ez megváltozzék? Amint megvannak a szakmai válaszok ezekre a kérdésekre, elkezdődhet a pénzügyi tervezés is.
Egy gazdálkodó pályázatának szigorú keretek közötti elbírálása arról szól, hogy amennyiben a számok és az adatok stimmelnek, a pályázat kiírója nyugodt szívvel adja a támogatást, hisz ezzel a magyar agrárgazdaság növekedését támogatja. Viszont, ha valaki banki hitelt vesz fel, a banknál semmiféle elnézésre nem számíthat. Még idén, a koronavírus-járvány miatt meghirdetett kedvező feltételekkel kiírt hitelek esetén is előfordult, hogy valakinek a kérelmét a harmadik bírálati körben utasították el. Mert a bankok csak akkor adják meg a hitelt, ha biztosan látják, hogy a fejlesztés kifizetődik, és a hitelt visszafizetik.
"Ne akarjunk külső igényeknek megfelelni, csak arra koncentráljunk, amire valóban szükségünk van - figyelmeztet Bakos Gábor. Főleg a kisebb vállalkozások hajlamosak valamely befolyásnak engedve szakmaiatlan döntést hozni. Igyekezzünk kerülni a kompromisszumokat, különösen pénzügyi alapon! Egy rossz beruházási döntés nap mint nap megnöveli a működési költségeinket, ronthat a hatékonyságon, míg egy jó döntés mindig megtérül. Mi például az eredetileg kiírt szigeteletlen tető helyett szigeteltet használtunk, vállalva a magasabb beruházási költséget, viszont döntésünk hosszú távon megtérült, mivel a kellemesebb klíma hatására a tehenek jobban termeltek."
De ha hibázunk, abból tanuljunk! Ahogy Bakos Gábor fogalmaz, az első hiba lehetőség, a második hiba szégyen. Ráadásul egy-egy hiba miatt nem keveset veszíthetünk: időt, energiát, pénzt és a motivációnkat is.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
