Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Vajon milyen időtávon térülhet meg egy brojlercsike hízlaló telep beruházás? Az istállóépületek elhelyezését, méretét alapvetően befolyásolja a rendelkezésre álló építési telek fekvése és nagysága. Magyarországon a 2000-res évek végéig 1 000-1 200 m2-es istállók épültek. Mára, annak céljából, hogy a fajlagos beruházási költségeket csökkenteni- a bevételeket pedig növelni tudjuk, az épületek méretei nőttek. Példánkban istállónként 1 400 m2-res mérettel, továbbá teljesen automatizált etető- itató és szellőztető berendezéssel számolunk. Gondolkodjunk nagyban: számoljunk 6 x 1 400 m2 tartástérrel, tételezzük fel, hogy a telekhatáron már rendelkezésre áll a gáz- és villanybekötés, így a telepi infrastruktúrával és a technológiával együtt a beruházási költséget 1,1 Mrd Ft-ra becsüljük (jelen építési költségek és árfolyamhatások miatt).
A megtérülés számításához az egyenlet másik oldala a bevételé. Átlagosan számoljunk évi hat rotációval, vágáskor 18 db/m2 állatsűrűséget, az átlagos vágási súlyt 2,5 kg-ban állapítjuk meg, a hízlalás hatékonyságát 1,65 kg/kg fajlagos takarmányhasznosulási mutató szintjére becsüljük, átlagos vágócsirke átvételi árban 260 Ft/kg-al kalkulálunk. Így az éves elérhető bevételünk: 589,6 millió forint évente. A hatékony hízlalási tevékenységnek köszönhetően EBITDA szinten (állatjóléti támogatásokkal együtt) 25 %-os eredménykulccsal számolhatunk, tehát az éves elérhető eredményünk: 147,4 millió forint.
Dinamikus beruházásgazdaságossági mutatóval igyekszünk bemutatni a számításainkat, amit a modern pénzügyekben leginkább használt NPV mutató segítségével tesszük. Nettó jelenértéket 12 évre számoltunk, ennek értéke a 10. évben lett pozitív, tehát a beruházás megtérülése, amennyiben figyelembe vesszük a pénz időértékét is, úgy legalább 10 év - hangsúlyozandó, hogy az általunk számolt paraméterekkel.
A bemutatott számítással gyakorlatilag igazolhatjuk azt, hogy a mezőgazdaságban, amennyiben a száraz közgazdaságtudományi számításokra hagyatkozunk, úgy viszonylag lassú tőkeforgásról beszélhetünk. Fenti számításnál úgy kalkuláltunk, hogy a projekthez nem kapcsolódik beruházási támogatás, amennyiben a beruházó kapna pl. 40 %-nyi állami támogatást, úgy már a megtérülési időt is le tudjuk csökkenteni legalább 7 évre! Összességében tehát külső, vissza nem fizetendő forrás mellett a beruházást, amennyiben vállaljuk az üzemeltetéssel kapcsolatos nehézségeket, úgy még mindig megéri megvalósítani!
Írta: Héjja Csaba - Takarékbank Agrárcentrum