Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A brojler indexnek igazából két formáját ismerjük, egyik az Európai Broiler Index (EBI) illetve a holland Broiler Index (EPEF). A számításuk az alábbi:
A két mutató vélhetően hasonló eredményeket mutatna ugyanazon rotációnál, a különbség az, hogy az EBI a napi súlygyarapodással számol. A következőkben bemutatott példában a holland broiler indexet fogjuk használni, a könnyebb mérhetőség miatt hazánkban ez inkább elterjedtebb (a vágáskori testtömeg megállapítása pontosabb lehet). A broiler index(ek) tehát az elhullás, súlygyarapodás és takarmányhasznosulást sűrítik egyetlen értékbe, ezáltal könnyen össze tudunk hasonlítani üzemeket, üzemen belül rotációkat stb. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a 400 pont feletti index már igen hatékony termelést mutat.
A hatékonyság fontosságát üzemi példán keresztül is könnyen bemutathatjuk. A bevezetőben utaltunk rá, hogy a hatékonyságnak az év végi eredményekben is meg kell jelennie, ennek az összefüggésnek a bemutatására szolgáljon az alábbi üzemi példa:
A fenti ábrákon 12 rotáció naturális- és pénzügyi eredményeinek összefüggését mutatjuk be. A minta elemszáma ugyan alacsony, viszont a 0,9-es korrelációs együttható nagyon szoros összefüggést mutat: ergo ez alapján igazolódik az a hipotézisünk, miszerint a hatékonyság igenis megjelenik a pénzügyi számokban is, azon belül is az eredménykategóriákban, hiszen az árbevétellel nagyon gyenge az összefüggés.
Az Aviagen (a hazánkban is igen nagy népszerűségnek örvendő Ross hibridek "gyártója") korábban létrehozta a 400-asok klubját: ide azon termelők kerülhetnek be, akik igazoltan, több rotáción keresztül is 400-as broiler index érték felett tudnak termelni (megj. Magyarországon tavaly 44 ilyen termelőjük volt). Felhívnánk azonban a figyelmet egy érdekes tényre: a 400-as határt 420-asra kellett emelni, ugyanis a teljes partneri körből már nem csak a felső 10 % érte el a korábbi határt! Utóbbi tény is kiválóan mutatja azt, hogy az innováció, a hatékonyságra való törekvés előbb-utóbb mindenképp kifizetődik. Tény, hogy a csirke hízlalás egy kifejezetten jól iparosítható, gyorsan forgó tevékenység. Viszont tegyük fel a kérdést magunknak: vajon a baromfi hízlalás világszintű bővüléséhez mennyiben járult hozzá az, hogy hatékonyan mérik, s ezáltal fejlesztik a termelési tevékenységet? Szerintünk sokban.
Felhasznált források:
Szőllősi László-Dorka Nikolett (2016): A VÁGÓCSIRKE HIZLALÁS NATURÁLIS HATÉKONYSÁGÁNAK GAZDASÁGI SZEREPE EGY MAGYARORSZÁGI KORSZERŰ TELEP ADATAI ALAPJÁN
Írta: Héjja Csaba - Takarékbank Agrárcentrum
