2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Tehéntakarmány tengeri hínárból? - így csökkenhet a metánkibocsátás

Tehéntakarmány tengeri hínárból? - így csökkenhet a metánkibocsátás

Takarék Agrár24
A címben megfogalmazottak természetesen nem azt jelentik, hogy csak tengeri hínárokkal táplálják a jószágokat, hanem hogy a takarmány receptúrába kis mennyiségben ezt a vízinövényt is beillesztették már kísérleti céllal. A kutatók, nagy meglepetésre azt találták, hogy miután öt hónapig kis mennyiségű hínárt illesztettek a takarmánykeverék receptúrájába, a tehenek 82% -kal kevesebb metánt ürítettek ki.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Tehát a tudósok megállapították, hogy a tengeri hínár (Asparagopsis taxiformis) beillesztése a tehenek táplálkozásába hosszú távon életképes módszer az üvegház hatású gázkibocsátásuk csökkentésére. Nem mellesleg a metán (CH4) 23-szor jobban terheli a légkört a felmelegedés szempontjából és jóval gyorsabban lebomlik, mint a szén-dioxid (CO2).

Az üvegházhatású gázok azok a gázok, melyek elnyelik és visszasugározzák az infravörös sugárzást a Föld felszínére. Úgymond csökkentik ezek a gázok a Föld felé sugárzott hő "visszaverődését" a világűrbe. Az üvegházhatás szempontjából kifejtett hatásukat összehasonlíthatjuk a GWP (global warming potential - globális felmelegedési potenciál) értékekkel, így pl. a CO2 és a metán 1:23 arányban hat a légkörre. A Föld légkörében - előfordulásuk gyakorisága szerint - ezek a következők: vízgőz, szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, ózon.

Ermias Kebreab, a Kaliforniai Egyetem (Davis) Élelmezési Világközpontjának (Word Food Center) igazgatója és mezőgazdasági tudósa szerint "megalapozott bizonyítékunk van arra, hogy a szarvasmarhák takarmányreceptúráiba kevert tengeri hínár hatékonyan csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és hatékonysága az idő múlásával nem csökken".

A kérődzők előgyomraiban (bendő, recés, illetve százrétű) élő baktériumok és protozoonok intenzív, fermentatív jellegű emésztést végeznek, amely megelőzi a negyedik gyomorrészletben, az oltógyomorban, illetve a vékonybélben folyó enzimes emésztést. Az előgyomrokban végbemenő fermentáció során keletkező különböző gázok keletkeznek, melyek eructatióval, böfögéssel kerülnek a külvilágra, valamint az emésztés későbbi fázisában bélgázként a végbélen át távoznak. Az átlagosan takarmányozott szarvasmarha emésztési gázfázisának 30-40 százalékát metán (CH4), 40-60 százalékát szén-dioxid (CO2), néhány százalékban pedig hidrogén és más gázok alkotják. Forrás: https://www.allattenyesztok.hu/

2019 során mintegy 360 millió tonna (60 százalék) metán szabadult fel emberi tevékenységek révén világszerte, míg a természetes források mintegy 230 millió tonnát (40 százalék) tettek ki. A világon a metánkibocsátás 18 %-a köthető haszonállatokhoz, nagyrészt az is kérődző haszonállatokhoz, amelyek kérődzéssel és kisebb mértékben bélgáz ürítéssel szabadulnak meg a metántól (Forrás: https://www.globalmethane.org/).

Ez a kibocsátott óriási mennyiség arra sarkall egyes, az éghajlatváltozás ellen küzdő aktivistákat, már Európában is, hogy aktívan kampányoljanak a húsfogyasztás ellen. A Kaliforniai Egyetem (Davis) kutatói szerint ugyanakkor, egy forradalmi módszerrel képesek javítani a hús és tejtermelés, ebből kiindulva a fogyasztás, éghajlatváltozással szemben támasztott "elfogadottságán", mégpedig tengeri hínarak (Asparagopsis taxiformis) takarmány receptúrába történő bekeverésével.

Mindazonáltal a következő komoly kihívás az, hogy ebből a tengeri hínárból elegendő mennyiség álljon rendelkezésre a gazdák számára. "Sok munka van még hátra, de ezek az eredmények kimondottan bíztatóak és most egyértelmű választ kaptunk arra a kérdésre, hogy a tengeri hínár-kiegészítők fenntarthatóan csökkenthetik-e a szarvasmarhaállomány metán-kibocsátását akár hosszú távon is." - hangsúlyozták a kutatók.

"Globális értelemben az állattenyésztés az EU-ban már nagyon hatékony (1,3 kg CO2 eqv/kg tej, szemben a 2,4 kg CO2eqv / kg tej globális átlagával). Az EU mezőgazdasága 1990 óta nagyjából 20% -kal csökkentette metánkibocsátását, ugyanakkor 25%-kal növelte fajlagos termelékenységét."

A mezőgazdaságban - az árasztásos technológiával termesztett rizs mellett - a metán képződésének két forrása van: a trágya és a haszonállatok emésztőrendszere. Ez utóbbi esetén, ahogy a fenti példából is látjuk, a metánkibocsátás csökkenthető a takarmányozáson keresztül, akár adalékanyagok alkalmazásának segítségével, mely nemcsak egy meglehetősen környezetkímélő módja a metánkibocsátás csökkentésének, de megfelelő transzparens kommunikációval, nemcsak elfogadottá teheti a szektort a környezetvédelemi intézkedések tekintetében, hanem elejét vehetjük a húsfogyasztással szemben való megnyilvánulásoknak és fellépéseknek is. 

Írta: Dózsa Gergely, Takarékbank Agrárcentrum 

Források: https://www.theguardian.com/, https://www.globalmethane.org/

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?