Ahogyan a nemrég publikált 2020 utolsó negyedévi AgrárTrend Indexünk is mutatja, illetve több korábbi, ágazati előrejelzés is, 2021 év első felében a takarmánygazdálkodás lesz az állati fehérje előállításban a kritikus pont - az 5 éves csúcsokat elérő gabonaárak miatt.

Magyarországon, az AKI adatgyűjtése szerint nagyságrendileg 3,8-4,0 millió tonna takarmányt gyártanak a honi üzemek. Egyes becslések szerint a hazai szántóterületek 40-50%-át "foglalja" le a hazai takarmánygazdálkodás, emellett 1,0-1,2 millió hektár gyepterület is a tevékenységhez tartozik, továbbá felhasznál még 5-6 millió tonna élelmiszeripari mellékterméket is az ágazat (a hobbiállat eledel gyártással együtt). A szakirodalomi meghatározása szerint a takarmánygazdálkodás nem más, mint a növénytermesztést és állattenyésztést összekapcsoló tevékenység, biológiai értelemben a növénytermesztés során felhasznált tápanyagok transzformálódnak állati termékké (hús, tej, tojás stb.), gazdasági értelemben a növénytermesztés ráfordításai "alakulnak át" hozammá, az állati termékekben.

A takarmány ellátás két forrásra alapozható: saját-, illetve idegen beszerzésre. Mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya, a legfontosabbak ezek közül a termőföld lekötés és a fajlagos ráfordítás nagysága. A saját takarmánytermő területtel termőföldet kötünk le, ami több esetben az állattenyésztési ágazat méretének felső korlátja lehet, további logisztikai költségvonzata is van, ellenben valamelyest olcsóbb a külsős forrásnál. Az idegen forrásból való beszerzés ezzel szemben fajlagosan magasabb költséget mutat magára a takarmányra, viszont megvan az az előnye, hogy nem köt le termőföldet, ezzel gyorsabb eszközforgást biztosít az üzem egészére vonatkozóan. Kétség nem fér hozzá, hogy minden állattenyésztési alágazatot kihívás elé állítja a 2021-es év, azonban ez várakozásaink szerint kiváltképp a baromfi- és sertés takarmányozásra lesz nagyobb hatással. A szarvasmarha tartás jellemzően saját takarmánytermő területre alapoz (persze emellett használ külsős forrást is, a Tesztüzemi Rendszer adatai alapján ez jóval alacsonyabb). 

A Takarékbank Agrárcentrumban a magyar élelmiszergazdaságot mindig termékpálya szemléletben vizsgáljuk, így tettük azt a baromfi- és sertés termékpálya fázisáraiban:

Forrás: NAIK AKI 2020, KSH 2020

Először nézzük meg a termékpálya első felét: takarmánytól a vágóállatig. Ebben azt látjuk, hogy baromfi esetében magasabb az integráltság foka, a takarmányárak éves emelkedése (az előző 4 év átlagárához viszonyítva) jellemzően együtt mozog a vágóállat árával. A sertésnél a biológiai ciklus, illetve az alacsonyabb integráltság miatt jóval nagyobbak a kilengések, ezért azt mondhatjuk, hogy a vágóállat termelők nagy árkockázatnak vannak kitéve, hiszen a takarmányárak mozgása nem konzisztens a vágóállatéval. Menjünk tovább a termékpályán, vágóállattól a fogyasztóig (szintén az elmúlt 4 év átlagárához viszonyított mozgás tükrében):

Forrás: NAIK AKI 2020, KSH 2020

Amit a legfontosabb talán kiemelni, hogy a feldolgozói- és vágóállat árak jellemzően kéz a kézben járnak, azonban egyet mindenképp érdemes kiemelni (az elmúlt 5 év példáján): a fogyasztói ár sosem korrigál vissza azonos mértékben a termelői- és feldolgozói árakkal, mondhatnánk, hogy a "0"-ás vonal alá sosem kerül.

Ennek pedig egyik fontos oka az, hogy a magyar élelmiszergazdaság erősen globalizált, tehát a külkereskedelmi folyamatok nem kerülnek el minket, a piaci árviszonyokat erőteljesen befolyásolják. Mostani meglátásunk szerint 2021 legnagyobb kihívását, a termelői kettős árnyomást is részben ez okozza.

A globális terménypiaci és ellátási folyamatok miatt 20-40 %-ot emelkedtek az input árak, a feldolgozók pedig az állatbetegségek miatti túlkínálat okán kénytelenek egy felülről érkező árnyomást is továbbítani a termelők felé.

Azonban kiemelnénk egy fontos tényezőt: ahogyan korábban már említettük, a kistermelőknek védőhálót nyújthat ilyen esetben az integrációs termelés, továbbá felerősödik a kockázatkezelési eszközök fontossága is - erre példa a 2021-ben induló krízisbiztosítási rendszer is, amelynek már az állattenyésztők is részei lehetnek. A kockázatkezelési eszközökkel részben kezelhető az állati fehérje termékpályákon jelenlévő árkockázat. 

Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum

Felhasznált források: Nábrádi-Pupos-Takácsné: Üzemtan II. (2007)