Sertésárak túllendülése: a sertésciklus megszokott hullámzását cunamik váltják?

Sertésárak túllendülése: a sertésciklus megszokott hullámzását cunamik váltják?

Takarék Agrár24
A ciklikus viselkedés nemcsak a mezőgazdaságban, hanem számos más nemzetgazdasági ágazatban (pl. vegyipar) is tetten érhető. Kifejezetten jellemző azokban az ágazatokban, ahol a termelőkapacitások nagyértékűek és felépítésük idő- és erőforrásigényes - termelőkapacitás alatt értve az állattenyésztésben a telephelyek és a technológia mellett a tenyészállatokat, anyaállatokat is.

Májusban ismét AgroFood 2025 és AgroFuture 2025 konferencia! 

Május 20-án a hazai élelmiszeripart érintő legfontosabb témák lesznek terítéken a Portfolio AgroFood 2025 konferencián, május 21-én a Portfolio AgroFuture 2025 konferencián pedig a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.

AGROBÉRLETTEL most az egyik konferenciára 50% kedvezménnyel regisztrálhat!

Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre! 

Ciklikus viselkedésű ágazatok esetében tegyük fel, hogy egy túlkeresletes piacról indulunk, ahol az így kialakuló relatíve magas piaci áraknak köszönhetően egyre több befektető értékeli úgy, hogy érdemes termelőkapacitásainak bővítésébe fektetnie. A beruházási döntések megszületnek, elindulnak, az esetleg több évig tartó beruházások, a kínálat nő, aminek köszönhetően a piaci egyensúlyi árak lefelé indulnak, ennek eredményeképpen viszont egyre kevesebb új beruházás indul a relatíve gyengébb megtérülési kilátások miatt. A ciklus félidejénél tetőznek a kapacitások, mélyponton vannak az árak, sok esetben elérve az üzembezárási pontot (állattenyésztésben itt kezdik kivágni a kocákat, anyateheneket, ürítenek le komplett telephelyeket). A termelés csökkenésnek indul, az árak lassan emelkedni kezdenek, a ciklus pedig körbeér.

A ciklikus viselkedés - ha van -, leginkább az árakban és a termelési mennyiségben érhető tetten. Fontos, hogy megkülönböztessük a tipikusan több éves termelési ciklusokat a biológiai tényezőkkel magyarázható éven belüli szezonális viselkedéstől. Szezonalitás majdnem mindegyik mezőgazdasági ágazatban látható, ami például a szántóföldi ágazatban a betakarítás után jelentősen csökkenő, majd pár hónap után visszaemelkedő árakban tükröződik vissza - fontos, hogy ettől a torzító hatástól megtisztítva vizsgáljuk az áralakulást és tisztán csak a ciklikus összetevőket vegyük figyelembe.

Ez volna a tankönyvi háttér, nézzük meg, mennyire érvényesült ez a gyakorlatban a hazai piacon. A téma természetesen jóval túlmutat egy blogbejegyzésen, az alábbiakban inkább csak felvillantani szeretnénk egy rövid számítás eredményeit. Készítettünk erre a célra egy saját modellt a NAIK-AKI adatait alapul véve, amely az elmúlt 16 év belpiaci áralakulásának kizárólagosan ezt a ciklikus összetevőjét vizsgálja. A pontos módszertan: a havonként euróra átszámított vágósertés (hasított meleg súly) árakból minden hónapra (január-december) számítunk egy arra a hónapra jellemző szezonális átlagot, az alábbi ábrán pedig a tényleges havi árak és a szezonális átlag minta közötti eltérést ábrázoltuk.

Mit láthatunk az ábrán? - Egyrészt valóban megfigyelhető valamifajta ciklikus viselkedés (a csúcspontokat piros nyilakkal kiemelve), mely ciklusok hossza eltérő, jellemzően 3-4 év közötti. Jelen cikkben nem vállalkozunk az ok-okozati összefüggések mélységében történő feltárására, mindegyik hullámhegy és -völgy mögött minden bizonnyal valamilyen egyedi tényező is állt, a fenti ábra önmagában nem elegendő a ciklusos természet bizonyítására. Azonban jó indikátor arra, hogy legalább hipotézis szinten feltehessük: a jelenség továbbra is létezik, bár az elmúlt időszakban egyedi tényezők - leginkább az afrikai sertéspestis - miatt már nem ciklusos ingadozás, sokkal inkább csapkodás látható az árakban.

A másik feltűnő jelenség, hogy egyre erősebb kilengéseket mutatnak az árak és ez nem csak az afrikai sertéspestis elmúlt 1,5-2 évben tapasztalható hatásainak volt tulajdonítható, a jelenség már korábban is látható volt. Valószínűleg összefüggésben a kereskedelem globalizációjával, hiszen így a globális kereslet ingadozása nagyobb mértékben tud aggregálódni és akár keresleti, akár kínálati nyomást kifejteni egy-egy, önmagában kis részpiacra.

Mit várhatunk? - nem könnyű kérdés, ha csak a ciklikus modellből indulunk ki, akkor talán tavasztól némi felengedést, árnövekedést várhatunk, de tekintettel a hamarosan átárazódó, emelkedő takarmányköltségekre, ez még nem fogja automatikusan magával hozni az eredményesség javulását, sőt, inkább gyorsíthatja a kevésbé hatékony termelők kiszorulását egyes piacokról.

Írta: Fazakas Péter - Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2025
Fenntarthatósági követelmények az agráriumban.
AgroFood 2025
Élelmiszeripari körkép a hazai agráriumban.
Agrárium 2025
Hamarosan újra együtt az agrárszakma!
EZT OLVASTAD MÁR?