Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az eddig ismert tényezők, mint a csökkenő hazai kibocsátás, a PRRS mentesítés, és az afrikai sertéspestis megjelenése mellé a koronavírus is felzárkózott. Ezt még tetézi, hogy Németországban is megjelent szeptember elején az afrikai sertéspestis, de hasonlóan hazánkhoz, még csak a vaddisznó állományban.
Ez utóbbi tény a hazai sertésárakra több szempontból is hatással lesz. Egyrészt a magyar sertésárak hagyományosan a német árakhoz igazodnak, másrészt mivel Németország Spanyolország mögött az EU második legnagyobb exportőre, részesedése 17,2 %, jelentősen hozzájárult a kínai export kiugró növekedésének. Az ASP megjelenése a kínai kereslet megszűnését, csökkenését eredményezheti, az eladatlan készletek EU-n belül maradva további árcsökkenést eredményeznek.
Sok éves adatokat vizsgálva jellemző trendek alakultak ki. A szezonalitás jól megfigyelhető, a malacárak csúcsa április-június hónapokban mutatkozik. A trendtől eltérést csak 2019-ben láthatunk. A folyamatosan növekvő kínai kereslet 2019-ben mennyiségben 80 %-os, míg értékben 266 %-os bővülést eredményezett az EU exportjában. A korábbi évek 20-26 %-os részesedése 2019-ben 36 %-ra, 2020 I. félévére már közel 50 %-ra kúszott fel. Két legnagyobb exportőr részesedésé is emelkedett: Spanyolország 26,6 %-ot, Németország 20 %-ot képvisel az EU exportjából. (Forrás: DG Agri)
A koronavírus megjelenésével az árak márciustól kezdve drasztikus csökkenésbe kezdtek, melyet egyfelől feszített a még fokozódó kínai export, másrészről az alacsonyabb fogyasztás, a németországi Tönnies koronavírus miatti leállása is. Az ASP megjelenés hírére kevesebb, mint 48 óra alatt a harmadik országok közül Kína, Korea, Szingapúr, Japán betiltotta a német sertéshús behozatalát, így heti 110.000 sertés, azaz 9000 tonna sertéshús keresi helyét a piacon. Egyik lehetséges irány Spanyolország, sertésenként 30 EUR-val többet kell fizetni az élő-sertésért, mint Németországban, amely újabb feszültséget jelent a piacon. Emiatt az EU sertéságazata nagyon várja, hogy a német hatóságok el tudják-e érni a regionalizációt a kínai exportban.
A sertés ágazatot a termelésben, feldolgozásban, kereskedelemben működő vállalkozások összefogása segítheti át ezen az időszakon. Meg kell őrizni a hazai állattenyésztés fejlesztéseinek, hatékonyság javulásának értékeit. Ebben nekünk fogyasztóknak is nagy felelősségünk. Most fokozottan figyeljünk oda, hogy hazai termékeket vásároljunk.
Írta: Sándor Gáborné, Takarékbank Agrárcentrum