Igazi szorgos állatok, nem csoda, hogy eredetileg komoly szerepük volt a mezőgazdaságban, ám ez ma már nem mondható el. Az emberek között is megosztó ez a téma, lényegében ebben az esetben is kettészakadt a tábor, azt viszont nem lehet megállapítani, hogy melyik csoportnak van igaza. Az Agrárszektor egy Pest megyei állattartó segítségével járt utána annak, hogy miért tűntek el a lovak az agráriumból, érdemes lenne-e őket újra foglalkoztatni, és annak is, hogy a tapasztalatok alapján milyen viszonyban vannak a magyarok a lóhússal.

Évről évre nő az őshonos lófajták állománya Magyarországon

Kiemelten fontos feladat az őshonos lófajták védelme és génkészletük megőrzése.

A lovaknak is jó, ha dolgozhatnak

Az általunk megkérdezett gazda gyermekkora óta foglalkozik lovakkal, mondhatni, beleszületett ebbe az életformába. Bevallása szerint már számukra is társállatok a lovak, de egy-egy munkát - mint a fuvarozás és szántás - még el tudnak végezni velük. A gazda szerint megosztott az emberek szemlélete, ha lovakról van szó, hiszen vitatott téma lett, hogy a ló társállat vagy haszonállat. 

- mondta.

Hozzátette, hogy a lovak szívesen dolgoznak az embernek, erre tenyésztették évszázadokon keresztül. Egyfajta mozgásforma, kikapcsolódás számukra. Ez pedig nemcsak a mezőgazdaságban dolgozó lovakra igaz, hanem például azokra is, akik különböző produkciókban szerepelnek, versenyeznek.

Döbbenetes dolog derült ki a lovakról: ezt sokan nem gondolták volna

Imádják, ha gügyögnek hozzájuk.

Nagyon jól alkalmazhatóak a mezőgazdaságban

Korábban a ló igénybevétel célja elsődlegesen mindig a talaj egész évi megművelése volt. A lovasgazda számára óriási előny volt a terméshozam szempontjából, hogy a legideálisabb időben tudta végezni a talajművelést. A lovakat tehát igen jól lehetne használni a mai napig a mezőgazdaságban, hiszen szántani, hordozni és utazni is egyaránt lehet velük - ráadásul ennél környezetbarátabb megoldást aligha lehetne találni a szállításra és a munkálatokra. Az általunk megkérdezett lótartó elárulta, hogy ők a mai napig autóként is alkalmazzák őket, hiszen, ha például besaral a tanyájuk, akkor szinte csak velük lehet közlekedni. Ősszel és tavasszal egyaránt akadna bőven munka, amiket ezek az állatok el tudnának végezni, azonban mára ez már szinte teljesen kikopott az ágazatból, és csak egy-egy tanyán lehet találkozni velük.

Ha ennyire hasznosak, miért nem alkalmazzák őket?

A fenti kérdés jogosan merülhet az eddig olvasottak alapján bennünk, ám erre is megpróbáltuk megkeresni a választ, ami röviden mindössze ennyi: lustaság és drágulás. A gazda lapunknak bővebben is kifejtette, hogy manapság az emberek már nem annyira türelmesek, mint korábban és - a fejlődésnek is köszönhetően - igyekeznek mindent hatékonyan, gyorsan és költséghatékonyan megoldani. Ez a mezőgazdasági munkák esetében sincsen másként:

Új fajtával bővült a Magyarországon tenyésztett, veszélyeztetett állatfajták köre

Veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta lett az akhal-teke ősi lófajta.

A takarmányárak elszállása is közrejátszik az eltűnésben

Nem mehetünk el a takarmányárak drágulása mellett sem. A gazda hangsúlyozta, hogy az említett okok mellett bizony ez is nagy fejfájást okoz az állattartóknak, és lényegében minden más gazdának is. Mindemellett kiemelte, hogy aki ebbe az életformába beleszületett vagy komolyan is gondolja a tevékenységét, annak az állatai lesznek az elsők. Nem lehet sovány egy jószág sem - hacsak nem betegségről van szó -, aki igényes a lóra, az például nem adja már oda a poros takarmányt és szárazság esetén meg is puhítja. Így egyes betegségek kiküszöbölhetőek, valamint jobban meg is eszi az állat. Ha már a betegségeknél tartunk, fontos, hogy felismerjük, ha a lovunknak baja van - ez persze minden más állatra is igaz! Ha nem iszik és eszik a megszokott módon a ló, az is utalhat valamilyen betegségre, de ennél jóval észrevehetőbb tünetek is felléphetnek: ha izzad, veri magát, forog és nézi a hasát, akkor a hasával lesz probléma. Ilyenkor nem érdemes különféle praktikákkal próbálkozni, minél előbb ki kell hívni az állatorvost!

A ló, mint élelmiszer

Valószínűleg a legtöbben már találkozhattunk lóból készült termékkel, például lókolbásszal, és észrevehettük, hogy nem lehet minden boltban kapni. Ahol pedig lehet, igen mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, hiszen kilója akár 4 ezer forintba is kerülhet. A lókolbászon kívül egyébként nincs is más termék elterjedve hazánkban, még éttermekben sem igazán találkozhatunk lóhússal. De miért is van ez? A válasz nagyon egyszerű: nincsen kultúrája. A szakértő szerint ez a legnagyobb oka annak, hogy nem igazán fogyasztják a magyarok, pedig egészséges és jóízű a lóhús, aminek egyébként kissé édeskés az íze. Tápértékét és összetevőit is figyelembe véve jobb, mint a marha. Az energiatartalma is alacsonyabb, a szénhidráttartalma viszont magasabb, ez magyarázza az édesebb ízt. Gyorsabban fel is szívódik és a lóhús teljes értékű fehérjét tartalmaz. A másik nagy indok az az ára. Hiszen, mint említettük, egy jó minőségű lókolbász bőven súrolhatja a 4 ezer forintot.

Hasznosabbak, mint hinnénk

Bár elsőre nem feltétlenül gondolnánk, de még egy nagyon hasznos dolgot meg kell említeni a lovakkal kapcsolatban: a lótrágyát. Nagyobb mennyiségben például a gabonatenyészetek nagy hasznukra tudnak lenni. A talajban a víz és a trágya az úr, éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy minél természetesebb anyagokkal próbáljuk gondozni és termeszteni a növényeket és tartani az állatokat. A tápanyagok minősége is nagyon lényeges, hiszen minél nagyobb a beltartalmi értékük, annál kevésbé kell különféle tápoldatot használni az állatoknál. Ezért megfelelő mennyiségű és minőségű lótrágya aranyat érhet egy gazda számára, hiszen egy igen jó körforgást tud kialakítani a saját gazdaságában, köszönhetően a trágyának.