Féreghajtó okozhat súlyos károkat a talajokon: kutatók vizsgálják, mekkora a baj

Féreghajtó okozhat súlyos károkat a talajokon: kutatók vizsgálják, mekkora a baj

agrarszektor.hu
Nemcsak a gerinctelenekre, de a talajban élő más organizmusokra is veszélyt jelent a trágyával a természetbe kerülő ivermectin. A népszerű (és az utóbbi időben kicsit hírhedtté vált) féreghajtószer a rovarok mellett a gombákra, baktériumokra és akár a növényekre is közvetlen hatással lehet. Magyar kutatók most arra próbálnak rájönni, hogy lehet úgy alkalmazni ezt az állatgyógyászati készítményt, hogy közben a környezet se szenvedjen kárt.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Az ivermectinek 1983-as felfedezése jelentős lépés volt az állatgyógyászatban, a japán Ómura Szatosi és az amerikai William Campbell orvosi Nobel-díjat vehetett át érte 2015-ben. Ma már az ivermectin hatóanyagot tartalmazó készítmények nélkülözhetetlenek az állattartásban - olvasható a 24.hu oldalán. Dr. Lengyel Szabolcs, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója szerint az ivermectin "rendkívül hatékony, tág spektrumú parazitaellenes szerekről van szó, amelyek a külső élősködőket is távol tartják."

Ahogy a szakember fogalmazott, az elterjedt gyakorlat szerint az első kezelést áprilisban, a legelőre hajtás előtt kell elvégezni, majd a nyár folyamán és ősszel, a téli szállásra hajtáskor megismételni. A probléma kora tavasszal kezdődik, amikor a legelő állatok trágyájával az ivermectinek a természetbe kerülnek. Ezek lassan (40 nap alatt), főleg az UV-sugárzás hatására elbomlanak. A kezelés ismétlése pedig azt jelenti, hogy a vegyület gyakorlatilag a teljes vegetációs időszakban jelen van a legelőkön.

Magyarországon körülbelül 70-80 rovarfaj szaporodásához elengedhetetlen a növényevők trágyája. Ezek főként ganajtúrók és legyek, amelyeknek a trágya jellemzően az utódok táplálékát biztosítja. A kifejlett rovarokra az ivermectinek nem jelentenek veszélyt, a lárvákat viszont elpusztítják, ahogy számos hasznos gombát és baktériumot is. A rovarok megfogyatkozása az őket fogyasztó állatok visszaszorulásával jár, a pókoktól kezdve a rovarevő kétéltűeken és hüllőkön át egészen a madarakig és emlősökig. A trágyához kötődő rovarcsoportok szerepe rendkívül jelentős a gyepekben, hiszen ezek segítik elő a szervesanyag lebontását, azt, hogy a tápanyag visszatérhessen a körforgásba. A jelenség viszont már csak azért is aggodalomra adhat okot, mert a rovarok pusztulása egyébként is ijesztő mértéket öltött egész Európában.

Ausztráliában például eredetileg nem voltak ganajtúrók, hiányoztak a nagytestű növényevők és így az ürüléküket hasznosító rovarok is. Amikor az európaiak marhát kezdtek ott tenyészteni, azzal szembesültek, hogy a trágya nem bomlott le, égette, pusztította a "füvet", tönkretette a legelőt. Azóta is számos próbálkozás irányult a lebontó rovarok meghonosítására, melyek közül több sikeres is volt

- magyarázta Dr. Lengyel Szabolcs.

Az ivermectin fenti negatív hatásait laboratóriumi körülmények között számos kísérletben bizonyították már, ám a magyar kutatókra vár most annak kiderítése, hogy nagy léptékben, a természetes környezetben pontosan mit okoznak ezek a vegyületek. Valóban olyan jelentős hatása van az élővilágra, mint amennyire az eddigi kutatások alapján sejthető? Mert ha igen, akkor sürgősen közbe kell avatkozni. Dr. Lengyel Szabolcs kiemelte, a beavatkozás célja semmiképp nem lehet az ivermectinek betiltása, mivel ezek nagyon fontos szerepet játszanak az állattartásban. A megoldás a szakember szerint szerhasználat idejének szabályozása lehetne: ha például az állatok februárban kapnák meg a féregirtót, a legelőre már lényegesen kisebb koncentrációban jutna tavasszal.

Olyan legeltetési rendszert próbálunk kifejleszteni, amelyben nem használunk féreghajtó szereket, vagy legalábbis korábban használjuk őket, hogy a legelőre hajtáskor már ne legyenek jelen az állatban

- tette hozzá Dr. Lengyel Szabolcs.

Ahogy azt a 24.hu is kiemelte, az Európai Unió LIFE-Nature programja 2,5 millió euróval támogatta az Ökológiai Kutatóközpont és társintézményei projektjét, "az ökológiai szemléletű legeltetési módszerek vizsgálatára". Dr. Lengyel Szabolcs elmondta, hogy néhány kísérletben azt tapasztalták, hogy az ivermectinek a talajból a növényekbe kerülve visszavetik azok fejlődését - ennek tisztázása is a projekt része lesz. A kutatók összesen 800 hektáron vizsgálódnak, a Kiskunsági Nemzeti Park területén fekvő Miklapuszta olyan legelőin dolgoznak, ahol régóta nem folyt állattartás, így állati élősködőktől vélhetően mentes a terület. Itt fognak ivermectinekkel különböző mértékben kezelt juhokat és szarvasmarhákat legeltetni - lesznek teljesen féreghajtómentes állatok és minimálisan féreghajtóval kezelt egyedek is. Vizsgálják majd a helyi rovarfaunát, a flórát, a rovarevő madarakat, illetve a haszonállatok egészségi állapotát is.

Az ivermectin a koronavírus-járvány kapcsán bizonyos hírhedtségre tett szert: időről időre visszatérő álhírek, hamis információk kerülnek a köztudatba a hatóanyag vírus elleni hatékonyságát illetően. Ezzel kapcsolatban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) korábban figyelmeztetést adott ki, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Állatok számára kifejlesztett anyagokról van szó, emberi felhasználásra sem a hatásosságukat, sem a veszélyeiket nem ismerjük. Sőt, az állatgyógyászati szerek használati útmutatói szerint az ivermectines kezeléstől számított 35-40 napig az érintett állatok húsa sem alkalmas emberi fogyasztásra

- hívta fel a figyelmet Dr. Lengyel Szabolcs is.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?