Majdnem minden évben hallani arról híreket, hogy egy-egy új kártevő megjelent Magyarországon, és habár ezek sokszor nem terjednek el hazánkban, szigorú szabályok betartására van ahhoz szükség, hogy ez így is maradjon. Az enyhe telek miatt az egész világon évről évre egyre nagyobb pusztításokat végeznek a különböző növényi károsítók, ezért kíváncsiak voltunk arra, melyek most a legveszélyesebbek Európában, illetve Magyarországon. Európában teljesen egységes elvek mellett történik az úgynevezett zárlati károsítók elleni védekezés. Ezek olyan növényi károsítók, amelyek nincsenek jelen az Európai Unióban, illetve ha már meg is jelentek, még nem terjedtek el, de mindenképpen nagy gazdasági kárt képesek okozni - tájékoztatta az Agrárszektort a Nébih. Hazánkban jelenleg a paradicsom barna termés-ráncosodását okozó Tomato brown rugose fruit virus (ToBRFV), a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma, a burgonya hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum és a gyűrűsrothadását okozó másik baktérium, a Clavibacter sepedonicus, valamint a burgonya cisztaképző fonálférgei Globodera rostochinensis és G. pallida azok a károsítók, amelyek ha elterjednének, annak súlyos következményei lennének. Európában a számos növény hervadását és gyors pusztulását okozó Xylella fastidiosa nevű baktérium, a fenyőrontó fonálféreg a Bursaphelencus xylophilus, a simahátú csillagoscincér (Anoplophora glabripennis) és a szemcséshátú csillagoscincér (Anoplophora chinensis), valamint a japán cserebogár Popillia japonica sorolható ide - közölte lapunkkal a hatóság. 

Nem törvényszerű, hogy ha Európában megjelenik egy új károsító, akkor Magyarországon is teret tud hódítani, vannak károsítók, amelyek például klimatikus okok miatt - bár az EU-ra nézve veszélyesek lehetnek - Magyarország számára nem számottevőek, például melegigényes károsítók a mediterrán régióban elterjedhetnek, míg Magyarországon nem képesek megtelepedni és áttelelni. Más károsítók épp ellenkezőleg, a nálunk hűvösebb, csapadékosabb klímában tudnak elterjedni, míg a forró, aszályos nyarak ezt nem teszik lehetővé - tájékoztatta az Agrárszektort a Nébih.

Azt is megkérdeztük a Nébih-től, hogyan, milyen módon kerülhetnek be az egyes kártevők a kontinensre, illetve Magyarországra.

 - árulta el a Nébih. Hozzátették, a növényegészségügy célja, hogy megvédje Magyarország növényeit ezektől a nem honos karantén károsítóktól, ehhez pedig szigorú előírásokra és azok betartására van szükség. Ilyen intézkedések például a károsítók behurcolását lehetővé tevő termékek behozatalának szigorú feltételekhez kötése vagy betiltása, alapos import ellenőrzés, illetve a fertőzött szállítmány beléptetésének megtagadása vagy megsemmisítése. 

A növényegészségügyi szolgálat feladata első lépésben az, hogy megakadályozza ezen zárlati károsítók bejutását az ország területére - tudatta lapunkkal a hatóság. A második lépésre akkor kerül sor, ha a károsítók már bejutottak, ilyen esetben a fertőzés felszámolása, harmadik lépésben pedig (ha a felszámolás már nem lehetséges, akkor) a károsító visszaszorítása következik. Jelenleg Magyarország területén előforduló zárlati károsítók esetében csak felszámolási intézkedések vannak érvényben. Ezek a zárlati intézkedések csökkentik a károsítók elterjedésének kockázatát.