A 4-es főutat már a madarak legveszélyesebb útjaként tartják számon. Itt a Jásznagykun-Szolnok ki szakaszra gondolnak, hogy ott egy 65 kilométeres részen egy nap alatt 113 bagolytetemet találtak a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai. Az okokkal kapcsolatban Orbán Zoltán elmondta, hogy a probléma felismerése viszonylag új keletű és a nem megfelelő emberi tevékenység okoz gondot ezúttal is - írja az Infostart. Mint fogalmazott, a fő gondot az jelenti, hogy alapvetően változott meg az elmúlt 60-70 évben a mezőgazdálkodási technológia. Egyre inkább megszűntek azok a magas kórós szántószegélyek, ahol alapvetően megtalálták az életfeltételeiket a növények és az állatok.

Te is észrevetted, hogy kevesebb fülesbaglyot látni mostanában? Mutatjuk, mi az oka

Jelentősen csökkent a Magyarországon telelő erdei fülesbaglyok száma.

Ha ezeket is felszántják a gazdák, a szántó pedig megközelíti az útszegélyt nagyjából 4 vagy 5 méterig, akkor ez azt jelenti, hogy például a kis rágcsálóra vadászó baglyok számára a nagyüzemi mezőgazdasági terület a sok száz, akár több ezer hektár az ökológiai sivatag, ahol nincs táplálék. És akkor fel lehet tenni a kérdést, hogy hol van táplálék? A szántó és a közút közötti néhány méteres szegélyen, ahol vannak bokrok, fák, de sajnos egyáltalán nem ritka, hogy már a bokrok és a fák is hiányoznak erről a területről, amit a közútkezelő éppen a balesetveszély megelőzése érdekében rövidre nyír.

Tehát az agrártájból ide tudnak menekülni a kis rágcsálók, itt tudnak élni, és természetesen ez mágnesként vonzza a kisebb rágcsálókkal táplálkozó állatokat, éjszaka a baglyokat is. A szakértő szerint a jóléti országokban, nyugaton és Magyarországon is a baglyok esetében az egyik legjelentősebb negatív civilizációs hatás az autók általi elütés. Nyugaton például már kutatják a megoldást, de egyelőre azt látni, hogy erre problémára csak igen költséges megoldást fognak találni.

Óriási károkat okozhat ez az állat a magyaroknak: így lehet megelőzni a bajt

Az őszi hónapokban a legnagyobb a vadállatokkal való ütközés veszélye a magyar utakon.

Talán a sebességcsökkentés lehetne az egyik megoldás. De a legeslegjobb megoldás lenne, ami minden tekintetben orvosolná a nagyüzemi mezőgazdasági élőhely fa- és más egyedszámpusztító hatását, a természetközeli agrárgazdálkodás. Vagyis a szántók szegélyrészén hagyjanak meg egy 20-30 méter széles nem kezelt szegélyt. Akkor nem szorulnak a rágcsálók és velük ragadozóik az út szélére.