Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Mindannyian saját bőrünkön érezzük, hogy körülöttünk szinte mindennek drámai módon, folyamatosan emelkedik az ára - írja a HelloVidék. Többet kell fizetnünk az elektromos áramért, a földgázért, az élelmiszerekért, de az állatoknak szánt takarmányért is. Ráadásul a forró és aszályos nyár sem segítette a helyzetet, idén sokkal kevesebb terményt tudtak betakarítani a szükségesnél. Ezen túl szinte minden feldolgozóipari költségelem – a logisztika, a vegyszer, a munkaruha, a szennyvízköltség stb. - kiszámíthatatlanul és folyamatosan emelkedik, a csomagolóanyagokról nem is beszélve. Nem csoda hát, hogy a KSH legfrissebb adataiból az is kiolvasható, hogy összes az állattartó ágazatban jellemző az állománycsökkenés - vidéken is egyre többen gondolják úgy, hogy felszámolják a háztáji gazdaságukat.
Az orosz-ukrán háború mellett a rendkívüli aszály is betett a takarmányáraknak, a becslések szerint idén például a búza esetében 30, a repcéében 40-50 százalék volt a hozamcsökkenés. Az őszi árpa termésátlaga hektáronként 4,5 tonna volt, szemben az átlagos 5–5,5 és a tavalyi 6,5 tonna/hektár rekordmennyiséggel. A szalma is kevés lett, és a minősége is gyenge. Árak tekintetében a tavalyihoz képest duplájára drágult szinte minden.
Kijöttek a friss számok: ennyibe kerül most a búza és a kukorica Magyarországon
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2022 első félévében a hazai vágóhidakon mintegy 214 ezer tonna sertést és több mint 230 ezer tonna baromfit vágtak (hasított súly, baromfinál vágott, tisztított súly). A főbb haszonállatainkból kivétel nélkül kevesebbet vágtak 2021 azonos időszakához képest: darabszámot tekintve 5,5 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 6,5 százalékkal kevesebb sertést és 12,8 százalékkal kevesebb baromfifélét vágtak 2022 első fél évében. A baromfifélék adatsora mondhatni, hogy drasztikus, hiszen a liba és a kacsavágás jelentősen, 35 és 49 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor a pulykavágás gyakorlatilag szinten maradt az egy évvel korábbi bázisértékhez viszonyítva.
Durva, ami a magyar vágóhidakon zajlik: meglepő adatok láttak napvilágot
A Somogy megyében élő őstermelő, Tibor az idei évben három tehenet adott el, egy tehén maradt, azt is – ahogy fogalmazott - szinte már csak kedvtelésből tartották meg. Ahogy a családfő elmesélte, feleségével már nem is meri kiszámolni a valós költségeket. Csak a takarmányárak az elmúlt egy évben - ahogy ő érzékelte - háromszorosára emelkedtek. Szinte mindig tartott a háztartásukban tyúkot, csirkét, kacsákat is, sőt két évvel ezelőttig disznót is hizlaltak. Az elmúlt fél évben azonban annyira megdrágult a takarmány, hogy elgondolkodtak azon, vajon érdemes-e kacsát, csirkéket, tyúkokat tartani. Csak egy mázsa kukorica ára 18 ezer forint körül mozog. Ez a mennyiség egy hónapig elég és ehhez még venni szoktunk tápot is - közölte az őstermelő. Aki hozzátette, ma már csak azért ragaszkodnak a saját nevelésű háziállatokhoz, mert tudják, hogy egészséges húst esznek, de sajnos egyre kevésbé éri meg velük vesződni. Akinek nincs saját termelésű takarmánya - kukorica, búza, árpa vagy napraforgó - annak valóban drága lett a baromfi tartása is.
A probléma nem egyedi, és nem újkeletű. Úgy tűnik, a helyi kisgazdák a magas takarmányárak következtében a jószágok azon részét adják el, ami a többletet termeli. Olyan alapanyagok többletét, amelyből eladásra szánt kézműves, egészséges, teljes értékű étel születne a vásárlók számára - így tettek a Somogy megyei családban is, ahol eddig kézműves sajtkészítéssel is foglalkoztak.
Ha a KSH-ban közölt adatokat nézzük, szarvasmarha tekintetében jelentős változás még nem látszik, de a csökkenés már kimutatható. 2015 és 2021-ig még enyhe növekedést is lehetett látni a hazai marha-állományban (2021 júniusúban 931 ezer darab tehenet tartottak nyilván). 2022 júniusában azonban ez az állomány közel 30 ezerrel lett kevesebb (903 ezer volt 2022 nyarán - ebből tehén 416 ezer). A szarvasmarha-állomány (902,7 ezer) 3,1%-kal mérséklődött, és mindössze 5 megyében nőtt a létszámuk, utóbbiak közül is csak Somogyban bővült jelentősebben (13%-kal). A nagyobb állománnyal rendelkező megyék közül Hajdú-Biharban egy év alatt 3,3, Pest megyében 7,8, Bács-Kiskunban 5,4%-kal fogyott a szarvasmarhák száma. Száz hektár mezőgazdasági területre vetítve a legtöbb szarvasmarhát Győr-Moson-Sopron és Pest megyében tartották (egyformán 27-et), a legkevesebbet Hevesben (10-et).
Egyre nagyobb bajban a sertéstartók is
A gazdák ennyire kilátástalannak még sohasem látták a helyzetet, és nem csak azért, mert sújtja őket az őrületes áremelkedés. Európában szinte mindenütt túltermelés van a sertéságazatban. Tonnaszámra érkezik a spanyol, dán disznóhús, miközben a magyar tenyésztők sem tudják eladni saját disznóikat. Spanyolországban 3 hónapig árulhatnak fagyasztott húst, nálunk 6 hónapig. Az EU-n belül még nem sikerült ez ügyben egységes álláspontot kialakítani. Hazai sertéstartókkal beszélve látszik, mindenki hasonló veszteségeket szenved el, küszködik, próbál életben maradni. Ez a helyzet állami támogatás mellett is tarthatatlan.
A nyomott felvásárlási árak és a magas takarmányárak miatt egyszerűen nem lehet gazdaságosan működtetni a sertéstelepeket, pedig mi mindent megteszünk, és amit csak lehet, magunk megtermelünk. Azért az elgondolkodtató, hogy gabona ára most két és félszerese annak, ami szokott lenni, a disznó kilónkénti ára viszont 150-forinttal alacsonyabb. Mire vágásérett lesz egy állat, addigra nekünk tízezer forint veszteséget termel
- közölték a HelloVidékkel 2022 tavaszán a jáki Rácz major gazdái, aki még hozzátették, ebben még nincs benne az, hogy a sertésnek rendkívül nagy az élőmunkaigénye. Az állattenyésztésben nincs pihenőnap, sem ünnepnap, a váltásokat sem egyszerű megoldani. Az országos munkaerőhiány itt, a nyugati határszélen pedig még súlyosabb. A sertéságazatban az a helyzet alakult ki 2022-re, hogy ha a megtermelt takarmányt tárolták volna, és azt értékesítették volna később, a Vas meyei gazdák sokkal jobban jártak volna, minthogy állatokat nevelnek. De az állattenyésztést - ahogy a sertéstartók fogalmaztak - akinek ez az élete, nem olyan könnyű feladni.
A teljes cikk a HelloVidék oldalán olvasható el.
