A legfrissebb, november 27-i adatok szerint a háború kitörése óta 12 millió tonna áru hagyta el Ukrajnát, ennek 42%-a kukorica volt, 29%-a búza, 13%-a napraforgó volt - mondta el Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián. Októberben több mint 4 millió tonna árut vittek ki az országból, novemberben 2-2,5 és decemberben is 3 millió tonnához közeli helyet várnak. A három célállomás Spanyolország, Kína és Törökország voltak. A szakember beszélt arról is, hogy Magyarországon elmúlt fél évszázad leggyengébb éve volt az idei, mind a termésátlagok, mind a termésmennyiségek terén. Kulik Zoltán elmondta, hogy kukoricatermés még gyengébb lett, mint korábban jósolták, a végső eredmény megközelítőleg 2,4 millió tonna lett. A búzából a végső számítások szerint, importtal együtt a felhasználható termésmennyiség összesen megközelítőleg 4,5 millió tonna volt, a hazai felhasználás pedig 4,08 millió tonnát tett ki. Rosszabb lett az eredmény a kukoricánál, ahol az összes felhasználható termés épp csak meghaladta az 5 millió tonnát, a teljes felhasználás pedig 4,85 millió tonna volt. Az elmúlt 3 év átlagát megnézve az látható, hogy mintegy 7 millió tonna gabona hiányzik - mondta ki Kulik Zoltán. A Vitafort Zrt. vezérigazgatója beszélt arról is, hogy a hazai sertésállomány 5,2%-kal, a baromfiállomány pedig 12,1%-kal csökkent, ezzel szemben - a KSH adatai alapján - a szarvasmarhaállomány 2,5%-kal nőtt. A tejtermelés során egy liter tej előállításának az önköltsége 2022 negyedik negyedévében 185 forint volt, 45 forinttal több, mint az első negyedévben. A sertéshús kilogrammjának előállítása az év eleji 600 forintról mostanra 730 forintra emelkedett, a baromfihúsé 380 forintról 525 forintra. Kulik Zoltán ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyarországon megtermett 2,4 tonna kukoricánál sokkal nagyobb gondot jelent az aflatoxin-szennyezettség, amely a teljes termésből körülbelül 700 ezer tonnát érint. Ahol 3 millió tonna alatt volt a hektáronkénti terméshozam kukoricából, ott erős a szennyezettség - emelte ki Kulik Zoltán.

Az állattartók között is lehetnek nyertesei az idei évnek

Noha az idei év legnagyobb nyertesei a növénytermesztők voltak, az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen a meghívott előadók egyetértettek abban, hogy lesz olyan állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozás, aki 2022-ben nyereségesnek mondhatja magát. Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. tulajdonosa szerint van olyan ágazat az állattenyésztésen belül, amelynek nem olyan rosszak a kilátásai. Osztotta ezt a nézetet Kulik Zoltán is, aki szerint az állattenyésztés olyan széles spektrumot fed le, hogy egészen biztosan lesznek olyanok, akik elégedettek lehetnek az év végén.

Lesz-e elég takarmány a magyar állattartók számára?

Balassa Gergely, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. ügyvezetője szerint lesz elég alapanyag, és a magyar takarmányipar el fogja tudni látni az állattenyésztőket. A mostani 2,4 millió tonnás kukoricatermés ugyan minden idők legrosszabbja, viszont lehet helyettesíteni más elemekkel. Csitkovics Tibor szerint, bármilyen furán is hangzik, de az orosz-ukrán háború megmentette a magyar állattartókat, mert emiatt juthatott el az országba az a gabonamennyiség, amire az ágazat szereplőinek égető szüksége volt. Ha ez a mennyiség elkerülte volna hazánkat, akkor az állományok 30-40%-át le kellett volna vágni, mondta ki a szakember. Kulik Zoltán hozzátette, hogy a magyar takarmánygyártók és -keverők mindent meg fognak tenni azért, hogy ne kelljen csökkenteni az állományokat.

Hogyan növekedtek meg a költségei?

Kulik Zoltán szerint az költségekben nagyon érezhető az energia, a csomagolóanyagok és a logisztika árának változása, valamint a finanszírozás is. A takarmánygyártók és a termelők nagy része ugyanis még az olcsó hitelekből él, de ennek a világnak vége lesz 2023-ban. Nagyon komoly ára lesz a pénznek, a finanszírozásnak és az időnek. Csitkovics Tibor szerint külön kell kezelni a premixeket és a késztápokat. A premixeknek rossz évük volt a logisztikai nehézségek miatt, az energiaköltségek is emelkedtek, de mostanra elérték a csúcsot. A késztápoknál viszont lassan csökkennek az árak, főleg az ukrán pluszkínálat miatt. A kockázatot az jelenti, hogy a fehérjehordozók ára történelmi magasságban van, és vélhetően még növekedni fog. Emellett pedig nagyon szűk a helyettesítő termékek köre, és azok se mind elérhetőek a piacon. Balassa Gergely szerint 2023-ban az energia és a bérek emelkedése még be fog épülni a költségekbe, így bármiféle árcsökkenés csak ez után képzelhető el. A háború kitörésekor kilőtt a monokalcium-foszfát (MCP) ára, de ez mostanra konszolidálódott. Ezzel kapcsolatban Csitkovics Tibor megjegyezte, hogy a foszfor Európába Oroszországból, Finnországból és Észak-Afrikából érkezik, ebből gyártanak foszforsavat, ami az MCP előállításához kell. Ez azonban egy nagyon energiaigényes folyamat, az előállítási költségek pedig három-négyszeresére emelkedtek, így nem valószínű, hogy ennek csökkenne az ára a közeljövőben.

Az aszály nemcsak a termésmennyiséget csökkentette

Molnár Lajos, az SGS Hungária Kft. Kirendeltség- és Laboratóriumvezetője elmondta, hogy az aszály nemcsak a termésmennyiségre volt hatással, megmutatkozott a toxinok szintjében is, és itt nemcsak az aflatoxinokra és a DON (deoxinivalenol) toxinokra kell gondolni, de a fumonizinokra is. A partnereik éppen ezért egyre többször kérnek teljes körű ellenőrzéseket. A vizsgálatok alapján eléggé súlyosnak mondható a helyzet. A szakember éppen ezért mindenkit arra biztatott, hogy vizsgáltassa be a terményeit. Az orosz gabonabeáramlással kapcsolatban Molnár Lajos elmondta, hogy eddig jellemzően még tavalyi tételek érkeztek hazánkba, az idei termés szállítását még csak most fogják elkezdeni. Ezekben a gabonákban nem volt toxinokkal szennyezett tételek, a szakember szerint ezeknél inkább a gmo-ra és a peszticidekre kell figyelni, amelyekre más előírások vonatkoznak, mint az Európai Unió országaira. Kulik Zoltán szerint az Ukrajnából érkező termékeket is meg kell majd vizsgálni, nem feltétlenül toxinok, hanem inkább a fuzárium miatt.

Kiváltható-e a kukorica a takarmányozásban?

Kulik Zoltán szerint ha egy receptbe búzát rakunk, akkor az teljesen máshogy viselkedik, mint a kukorica. Egy átlagos évben a takarmányipar 1,5 millió tonna kukoricát és 1 tonna búzát használ fel, de az árak és a minőség függvényében ez 3-400 ezer tonnával eltolódhat. Ha a kukoricát kiváltják a takarmányozásban, vagy hiányzik, akkor ott energiát kell pótolni. Ez védett zsírokkal, olajokkal történhet, amelyeknek szintén 3-4-szeres árakon vannak.

Van-e értelme a precíziós fejlesztéseknek?

A precíziós takarmányozás kapcsán Csitkovics Tibor elmondta, hogy már próbálkoztak már vele, és az eredmények azt mutatják, hogy az ilyen jellegű beruházások 2-3 év alatt meg tudnak térülni. A szakember szerint a jövőben nagy szükség lehet az ilyen fejlesztésekre, főleg az egyre kevésbé rendelkezésre álló emberi munkaerő kiváltására.

Melyek lesznek azok a kihívások, amelyekkel az ágazatnak 2023-ban szembe kell néznie?

Balassa Gergely szerint a megnövekedett költségszerkezet és finanszírozás, valamint a bizonytalanságokhoz való alkalmazkodás lesz az, amire mindenkinek válaszokat kell találni. Emellett az is kérdéses, hogy mi lesz akkor, ha végre megnyugszanak a piacok. Kulik Zoltán szerint a hatékonyság növelése lesz a legfontosabb: aki belekezdett egy beruházásba, az csinálja azt végig. A következő időszakban mindenki megpróbál majd legalább energia szintjén előrelépni, mert az energiahatékonyság óriási kérdés lesz. Szintén probléma lehet, hogy megtorpantak a beruházások és hogy megváltozott a finanszírozás: egy eddigi 1 milliárdos beruházás most 2 milliárdba kerülhet, az eddigi 2%-os kamat most 18%-os. Csitkovics Tibor szerint mindig vannak tartalékok a rendszerben, de az ágazat szereplőinek mindent el kell követni, hogy mindenki helyreállítsák a jövedelmezőségüket, és hogy a jelenlegi termelési struktúráját fenn tudja tartani. Molnár Lajos, megismételve önmagát, mindenkit vizsgálatokra biztatott.

A Portfolio Agrárszektor 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Képek forrása: Agrárszektor