Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Mivel korábban folyamatosan élénk volt a kereslet, és magasak voltak felvásárlási árak, ezért kedvező helyzet alakult ki a juhágazatban. A költségek drasztikus romlása és a fizetőképes kereslet romlása azonban már elkezdte éreztetni a hatását - olvasható a Magyar Állattenyésztők Lapjában. A belföldi bárányhúspiacon decemberben csökkent az eladás a karácsonyi akciók ellenére. A hazai piacon a konkurens húsok (sertés, baromfi) térítik el a fogyasztót, a külpiacokon pedig elsősorban a román, az ír és az angol bárányhús a nagy vetélytárs.
Az Európai Unióban 2022-ben is a magyar vágóbárány volt az egyik legdrágább, azonban ez a magas árszint már nem érvényesíthető a bárányhús eladási árában. A hazai nagy hizlalótelepek közül sokan nem telepítenek a téli időszakban, ami a tél végén vágóbárány hiányhoz, majd az árak további emelkedéséhez vezethet. A forint erősödése 100 forinttal rontotta a kilónkénti felvásárlási árat, ami 1700-2000 Ft/kg körül mozgott januárban súlykategóriától és minőségtől függően. Februrár első fele nyugodt volt, ilyenkor kevés az eladni való bárány, az árak is pár száz forintot csökkentek.
Legeltetni kell, ameddig csak mód van rá
A nehéz és könnyű bárány ártrend változás és a kialakult takarmányárak várhatón újra inkább a könnyű bárány előállítást fogja előtérébe helyezni - mondta Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség (MJKSZ) ügyvezető igazgatója, aki a legeltetés fontosságára hívja fel a figyelmet. Minél kevesebbet kell az állatokat télikertben, karámban vagy hodályban tartani és betakarított takarmánnyal, drága munkaerő felhasználásával etetni, annál olcsóbban lehet őket tartani. Ehhez szakszerű gyepgazdálkodásra van szükség, vagyis arra, hogy az év minél nagyobb részén lehessen legeltetni. Jó hír, hogy egyre inkább elterjedtek a legelőkertek és az olyan legeltetési rendszerek, ahol nincs szükség pásztorokra. A juhászok abban bíznak, hogy a kedvező őszi körülmények után a téli időjárás is kegyes lesz hozzájuk és sokáig legeltetni tudják állataikat. A gyapjúnál az egyetlen megoldás az új értékesítési csatornák keresése, a jelentős javuláshoz világpiaci változások elengedhetetlenek.
A juhtej termeléséből csak kevesek tudnak profitálni
Az ágazati szinten eddig is mérsékeltnek mondható juhtejtermelés várhatón még tovább fog csökkeni, mert a tej felvásárlási ára nem tud lépést tartani a költségek növekedésével. Így a termelők sorban hagyják abba ezt a tevékenysége. Annak ellenére, hogy a juhtej termékekre van fizetőképes kereslet, a feldolgozók nem tudnak a nyerstejért annyit fizetni, hogy a termelőknek megérje fejleszteni és gépesíteni a fejést és az állattartást. Ez egy ördögi kör, amiből úgy lehetne kitörni, ha állami támogatásokkal egyszerre, vagyis kapcsoltan segítenék a termelést és a feldolgozást.
Nem látszik a szándék egy komolyabb összefogásra
A belföldi eladások tavaly visszaestek, amit az exportpiacok bővítésével csak részben lehetett kompenzálni - mondta el Juhász Pál, a Kapos Ternero Kft. ügyvezető igazgatója. A juhhúsra nemzetközi szinten nagy a kereslet, de a hazai kicsi feldolgozó kapacitással nehéz versenyezni a nagybeszállítókat preferáló piacokon. Emellett az angol és az ír bárány a magyarnál alacsonyabb áron elérhető, így annak szezonális megjelenésekor a meglévő importőreinknél is jelentősen visszaesik a rendelés. Az összefogás és a közös piacra lépés egy evidens, és régen megvalósítandó feladat lenne az ágazat fenntartása érdekében, de Juhász Pál az 50 juhászattal töltött éve alatt még nem tapasztalt erre komoly szándékot.