Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A DNS chip-technológia a haszonállatok genetikai elemzésére kifejlesztett költséghatékony eszköz, amellyel több egyed akár százezer pontmutációja is vizsgálható egy időben. Az újszerű megközelítés révén nagyságrendekkel bővült a faj genetikai kutatásának horizontja, mivel a chip megtöbbszörözi a galambokban vizsgálható genetikai polimorfizmusok számát - olvasható Debreceni Egyetem hivatalos oldalán.
Ezek feltárásával pedig lehetőség nyílik a hús-típusú és a versenygalambok teljesítményének javítására, illetve akár más fajok szempontjából is érdeklődésre számot tartó tulajdonságok örökléstani hátterének megértésére. Az információk hatékonyan alkalmazhatók az állatnemesítésben és géntartalék-védelemben is
- ismertette a kutatásban rejlő lehetőségeket Bagi Zoltán, az AGBK tudományos munkatársa.
A szakember kiemelte kiemelte, hogy a DNS chipek új fajra történő fejlesztése drága és hosszadalmas folyamat, ezért választották a főbb gazdasági haszonállatfajokra kidolgozott chip kereszt-alkalmazását. A kutatók a házityúkok genetikai elemzésére alkalmas kereskedelmi chipeket használtak vizsgálataik során, melyek csaknem hatvanezer génmutáció vizsgálatát teszik lehetővé.
Balog Katalin PhD-hallgató, a tanulmány első szerzője rámutatott, hogy a házityúk és a házi galamb evolúciója 85 millió évvel ezelőtt vált el egymástól. Ez alatt az idő alatt a két faj genomjában jelentős különbségek alakultak ki, így egyáltalán nem volt biztos, hogy ez a mintegy hatvanezer SNP (Single Nucleotide Polymorphism - egypontos nukleotid-polimorfizmus) a galambokban is megtalálható és vizsgálható lesz. Emellett a házityúk 78, míg a házi galamb 80 kromoszómával rendelkezik.
Ezeket az akadályokat, különbségeket bioinformatikai módszerekkel sikerült áthidalnunk. A megfelelő átalakításokkal és alkalmazással több mint háromszor annyi új polimorfizmus vált vizsgálhatóvá, mint amennyit a szakirodalmakban eddig leírtak a házi galambokban, és a módszer további optimalizálásával ez az arány a sokszorosára nőhet
- tette hozzá Balog Katalin.
Kusza Szilvia, a DE MÉK AGBK Állatgenomikai kutatócsoportjának vezetője szerint az eredmények világszerte új lendületet adhatnak a házi galambok kutatásának, hiszen a most vizsgálhatóvá vált polimorfizmusok jelentős részének hatásait még azonosítani kell. Mint fogalmazott, bíznak benne, hogy a tudományos eredményeknek nagy hasznát veszik nemcsak a kutatók, hanem a gazdálkodók is, elsősorban a pecsenyegalamb-előállításban.
Az általunk alkalmazott DNS chip elsősorban a brojler csirke-nemesítés szempontjai alapján lett kifejlesztve, így jó esély van rá, hogy eredményeink révén további, a hústermelésben szerepet játszó génváltozatokat sikerül majd azonosítani a húsgalambokban is, és ezzel hozzájárulhatunk a Nemzeti Húsgalamb Program sikeréhez
- összegezte Kusza Szilvia.