Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Földön vadon élő szárazföldi emlősök össztömege ma már kevesebb mint 10%-át adja a bolygón élő emberek együttes tömegének. Az izraeli Weizmann Kutatóintézet friss felmérése szerint, míg az emlősök össztömege mindössze 22 millió tonnát tesz ki, addig az embereké 390 milliárd tonnát - írta meg az Infostart a The Guardian értesülései alapján.
Eközben az ember által háziasított fajok, mint például a juhok és a szarvasmarhák, valamint az olyan egyéb emberrel közös terekben élő állatok, mint a városi rágcsálók, további 630 millió tonnával növelik azoknak az élőlényeknek a tömegét, amelyek most a vadon élő emlősökkel versenyeznek a Föld erőforrásaiért. Csak a sertések biomasszája közel kétszerese az összes vadon élő szárazföldi emlősének.
A fenti számok bizonyítják, hogy az emberek a vadonokat és egyéb természetes élőhelyeket lassan globális ültetvényekké alakítják, ez pedig pusztító következményekkel jár a vadon élő élőlényekre nézve. Ahogy a tanulmány szerzői hangsúlyozzák, az elképzelés, miszerint a Föld olyan bolygó, amely még mindig rendelkezik vadállatoktól hemzsegő nagy síkságokkal és dzsungelekkel, mára súlyosan eltér a valóságtól. A természeti világ és a vadon élő állatok eltűnnek, miközben az emberiség közel 8 milliárd fős népessége folyamatosan növekszik.
Ha vadon élő állatokról szóló dokumentumfilmeket nézünk, arra következtethetünk, hogy minden rendben velük, de ez téves. A vadvilág élőlényeinek össztömege körülbelül 22 millió tonna, ami az emberiség össztömegének kevesebb mint 10%-a. Ez megdöbbentő, figyelmeztetés az emberiség számára
- mondta Ron Milo, a tanulmány vezető szerzője az Observernek.
A kutatás arra is rámutatott, hogy azok a fajok vannak a legjobb állapotban, amelyek a leginkább alkalmazkodni tudnak az ember közelségéhez. Lior Greenspoon és Eyal Krieger kutató az összes ismert emlős mintegy feléről gyűjtött biomasszaadatokat, a másik felének kiszámításához pedig gépi tanulásos számítási modelleket használt más zoológiai mintákon. A szárazföldi emlősökre vonatkozó számadatokat megfeleltette az óceánokban találtaknak. A tengeri emlősök össztömegét mintegy 40 millió tonnára becsülte. A legnagyobb összbiomasszával az uszonyos bálnák rendelkeznek, a második és harmadik helyre pedig az ámbráscet és a púpos bálnák kerültek.
A közönséges háziállatfajok szintén jelentős mértékben hozzájárultak az emberiség bolygóra gyakorolt hatásaihoz. A házi kutyák össztömege mintegy 20 millió tonna, ami megközelíti az összes vadon élő szárazföldi emlős együttes biomasszáját, míg a macskák össztömege mintegy kétmillió tonna, ami majdnem kétszerese az afrikai szavannai elefánténak. A kutatók szerint ezek a háziasított és vadon élő állatok tömegarányai hangsúlyozzák az ember aktív szerepét a földi emlősök számának alakításában.
A biomassza-vizsgálatok nem az egyetlen módja az állatvilág számszerűsítésének: a fajszámok is árulkodók. Példaként megállapították, hogy 1200 denevérfaj létezik, amelyek az összes szárazföldi emlősfaj egyötödét és az összes vadon élő egyedi emlős kétharmadát teszik ki a fejszámlálás alapján. A vadon élő szárazföldi emlősök biomasszájának azonban csak 10%-át teszik ki. Mint fogalmaztak, a biomassza kiegészíti a fajgazdagságot és más diverzitásmérőket, és globális szinten a vadon élő emlősök gyakoriságának és ökológiai lábnyomának mutatójaként szolgálhat.
A kutatócsoport két évvel ezelőtti becslései szerint mintegy 50 millió tonna vadon élő emlős élt a Földön: az új számadat azt jelzi, hogy a bolygó vadon élő állatvilágát fenyegető válság sokkal súlyosabbnak tűnik, mint azt először gondolták. Sürgősen fel kell mérni, hogy milyen gyorsan halad a vadon élő emlősök fogyása, mondják a kutatók, és ez áll a tanulmány következő szakaszának középpontjában, amely azt fogja felmérni, hogy a biomassza csökkenése mekkora része következett be az elmúlt 100 évben.