Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A pockok a növények gyökereit, a hagymákat, gumókat előnyben részesítik, megrágják, ami gyakran a növény pusztulásához vezet. Nincsenek biztonságban sem a fiatal fák, sem a cékla a veteményesben. A károsítás észrevétlenül történik a föld alatt, elsősorban télen - írja a HelloVidék.
Nézzük: milyen állat ez a pocok?!
A pocok a vakondhoz hasonlóan egy nagyon kicsi rágcsáló, hossza mindössze 8-10 cm, a farka 3-4 cm, testtömege 20-30 g. Háta, oldala barnásszürke, hasa piszkosfehér. Lábai fehérek. Fátlan, nyílt területek, szántók, rétek lakója. Leggyakrabban mezőgazdaságilag megművelt területeken él, így kertünkben is jól érezheti magát. Télen aztán behúzódhat a házakba is. A föld alatt kb. 20-30 cm mélységben járatokat ás. Járatai egy központi kamrából és sugáralakban elhelyezkedő kijáratokból állnak. A központi lakrészt száraz fűvel, szalmával, levelekkel béleli ki. Téli álmot nem alszik. Télen a hótakaró alatt ás hosszú folyosókat, melyeket fűvel bélel ki. A mezei pocok a vakonddal ellentétben mezőgazdasági kártevők. Mindenféle növényi anyagot megeszik: magok, füvek, gyökerek, levelek, gyümölcsök, bogyók, makk és dió is szerepelnek az étlapján. A helyzetet súlyosbítja, hogy nagyon szapora állat.
A pockok kupacai kisebbek, és szabálytalanabb alakúak
A legegyszerűbb módszer, hogy különbséget tegyünk aközött, hogy pocokkal vagy vakonddal van-e dolgunk, hogy a pocok túrása a vakondéval ellentétben kevésbé vulkánszerű kúp, szétterülőbb, maga a föld is, amit kitúr nem annyira finom és porhanyós. A föld gyakran növényi részeket, gyökereket tartalmaz. Csak ősszel készítenek nagyobb kupacokat, amelyek már közelítenek a vakond által gyártott halmok méretéhez.
Hogyan védekezzünk a pocok ellen?
Saját kertünkben a mérgek alkalmazását - ahogy a vakond esetében is írtuk - ebben az esetben sem ajánlja a szakember, hiszen azzal házi állatainkban is súlyos kárt okozhatunk. Természetes módszer lehet a pockok ellen egy macska vagy egy foxi - de lehet, összességében nagyobb kárt csinál a kutya, ha nekiáll pocokra vadászni, mint amennyit megfog. De lássuk, milyen professzionálisabb módszerek vethetők be? Ha a mérgezést, mint opciót elvetjük, akkor a pocok ellen még az alábbi megoldások léteznek:
- A mechanikai védekezéshez sorolható a csapdázás, a facsemeték gyökerének dróthálóval való beburkolása, idősebb fák mellől a rendszeres hóeltakarítás. Alkalmazható még az az állatok agyonütése (?), a szeges henger vagy tárcsa alkalmazása, de ezek magas munkaigényű folyamatok, leginkább szántó földi művelés esetén alkalmazható. Kiskertbe, fákkal, bokrokkal beültetett környezetben nehezen tudna egy traktor ezekkel a munkagépekkel dolgozni. Ott használják, ahol a kémiai védekezés nem lehetséges.
- A biológiai védekezés a pockok természetes ellenségeinek, köztük is leginkább a ragadozó madaraknak a környékre csalogatása. Kertek esetében megint csak marad a különböző természetes ellenségek életterének kialakítása, (szomszéd néni macskájának elviselése a kertben) esetleg sünök oda szoktatása. Pockok esetében érdemes élvefogó két ajtós alagútcsapdát alkalmazni. A csapdát a járatba rejtsük el, hogy a közlekedése során biztosan bemenjen. Csalinak növényi részeket tegyünk, mint sárgarépa, zeller darabokat. Télen a kevés táplálék hiányába hatásosabban tudjuk elfogni a pockokat.
Apropó! Online webáruházakban pocokcsapda már 5000-10000 forint között is kapható! Előnye, hogy bármikor, ha pocokjáratokat találunk a kertben, és nincs kéznél egy macska, újra és újra ez is bevethető.
Illegális szerek, amiket jobb elfelejteni!
A Nébih közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ismert "egyéb", illegális módszerek alkalmazása nem jelent megoldást. A két legnépszerűbb alternatív megoldás a háztartási patkányirtó (elsősorban a brodifakum tartalmú Prokum B készítmény) és a házi készítésű csalétek (például fagyállóval kevert gabonaszem, vagy egyéb méreggel kevert csalétek) kihelyezése. Azonban mindkét esetben a Nébih szerint elmondható, hogy a kihelyezett méreg sokkal veszélyesebb a vadakra és madarakra, mint az engedélyezett klórfacinon hatóanyag, a hatékonysága viszont jóval kisebb. A háztartási patkányirtó szántóföldeken nem, kizárólag zárt térben használható, míg a házi készítésű csalétkek alkalmazása súlyos jogszabálysértésnek minősül.
A mezei pockok ellen a szántóföldeken egyébként jellemzően agrotechnikai eszközökkel lehet: ilyen például a forgatásos talajműveléssel és a szántás. A forgatásos, illetve a forgatás nélküli talajművelésről megoszlanak a vélemények. Mind a kettőnek megvan maga előnye és hátránya is. Fel kell viszont készülni viszont arra, hogy belátható időszakon belül előtérbe fog kerülni a forgatás nélküli talajművelés, ami pedig nem fogja megkönnyíteni a mezei pocok populációk kordában tartását. A szakemberek szerint a szántóföldeken remek megoldás lehet a "T" fák, vagy ülőfák kihelyezése, amely óriási segítség a ragadozó madarak számára, amelyek képesek aktívan gyéríteni a populációt.