Durva bírság jár ezért a magyar kertekben: sokan nem is tudnak róla

Durva bírság jár ezért a magyar kertekben: sokan nem is tudnak róla

agrarszektor.hu
Ősszel gyakran olyan állatok jelenhetnek meg a kertünkben, amelyeket első ránézésre kártevőknek hinnénk, és a legszívesebben elpusztítanánk őket. Kevesen tudják, de ezeknek az állatoknak a kiirtása súlyos bírságot vonhat maga után.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Rengeteg olyan állat fordul meg a kertünkben, aminek sokunk nem örül. A nem kívánatos vendégek sokszor megdézsmálják a veteményest, de az is előfordul, hogy komoly károkat okoznak. Mielőtt nekiállnánk felkutatni a kártevőket, nem árt tudnunk, hogy sokszor védett állatokkal van dolgunk, amelyek nagyon is hasznosak a helyi ökoszisztémában, így a kertünk egyensúlyának a fenntartásában is - írja a HelloVidék. Bármennyire is egyértelműen fogalmaznak a jogszabályok ennek ellenére sokszor mégis hajlamosak vagyunk ara, hogy drasztikus eszközökhöz folyamodjunk, ha a környezetünket "veszélyeztetik" az állatok. Éppen ezért érdemes tisztában lenni azzal, mely állatfajokban nem szabad kárt tenni, ha nem akarunk egy vagyont fizetni bírságokra. 

Fürge gyík

A fürge gyík Nap közben szeret a fűcsomók közötti nyílt foltokon napozni, de a tűző napot kerüli. Az esti órákat rendszerint védett helyen, lyukakba, kövek vagy farönkök alatt töltik. Hasonló fagymentes helyekre húzódnak vissza október elején is áttelelni. Különösen kedveli a napos lejtőket, illetve a nyílt, vagy csak kevéssé bokros, nedvesebb, magasabb füvű területeket. Kora reggel előszeretettel nyalogatja a harmatot a növényekről. Magyarországon általánosan elterjedt, sík-, domb és hegyvidéken is gyakori. Idehaza védett, természetvédelmi értéke: 25 ezer forint.

Csiga

A csiga Magyarországon általánosan elterjedt, bár a nagy kiterjedésű füves pusztákat kerüli. Alapvetően a ritkás, nedves talajú lombos és vegyes erdők, kertek, parkok, rétek, bokrosok, szőlőhegyeken él. Sajnos sokszor kerti növényinket is előszeretettel megeszi, megrágja. Magyarországon védett, azonban a 3 centiméternél nagyobb példányok április 1-től június 15-ig gyűjthetőek. Védettségét fokozott gyűjtése és exportálásának szabályozhatósága miatt kapta. Természetvédelmi értéke 2 ezer forint.

Sün

A keleti sün Magyarországon elterjedt faj, kifejezetten gyakori a településeken. A kertekben rőzserakások, farakások alatt, sűrű bokrokban, kőrakásokban, vagy akár fáskamrákban is megtelepszik. Elsősorban napnyugta után indul táplálékot keresni, mely legtöbbször rovarokból, földigilisztából, évszaknak megfelelő bogyókból és gyümölcsökből áll, de előszeretettel fogyasztja a neki kitett, vagy éppen megdézsmált kutya- és macskaeledelt is. Az év legnagyobb részében kimondottan magányos állatnak nevezhető, a két nem képviselői csak párzáskor keresik egymás társaságát. Kedveli a védettebb, kevésbé nyílt helyeket, gyakran kőfalak, kerítések mentén közlekedik. Eszmei értéke: 25 ezer forint.

Fecske

Az elmúlt két évtizedben több mint 50 százalékkal csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A hátterében az élőhelyek átalakulása, a táplálékbázis csökkenése, a klímaváltozás, és ami a legmeglepőbb, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll. A madarak meglehetősen nagy szemetet hagynak maguk után, amikor építik a fészket és nevelik a kicsiket. A füsti és a molnár fecske is védett Magyarországon, eszmei értékük 50 ezer forint.

Vakond

A mozgékony állatkával sokkal ritkábban találkozhatunk, mint jelenlétének közvetett bizonyítékaival, a vakondtúrásokkal, amelyek az akár 100 méternél is hosszabb, elágazó járatrendszeréből összegyűjtött talaj szakaszonként felszínre hozott kupacai. A kertekben megjelenő túrások olykor bosszúságot okozhatnak, ez azonban eltörpül, ha a vakond talajlazító, valamint rovarkártevő-gyérítő szolgáltatásait is figyelembe vesszük. Hiszen a rovarevőkre jellemző módon, kizárólag állati táplálékot, elsősorban a föld alatt mozgó férgeket, csigákat, rovarokat és azok lárváit fogyasztja. A vakond éjjel-nappal aktív lehet. Saját bioritmusa szerint cselekszik, de a földfelszínre ritkán jön ki. Sokan nem is gondolnák, de a vakond igen gyorsan fut és úszik is, ha szükség van rá. A teljes védettséget élvező rovarevőnk pénzben kifejezett természetvédelmi értéke ma 25 ezer forint.

Zöld varangy

Hazánkban szinte minden településen megtalálható. Alapvetően éjjeli állat, nappal falak, járdák repedéseibe, rágcsálók üregeibe, kerti limlomok alá bújva pihen. Tápláléka főként rovarokból áll, de a pókokat, ászkarákokat és gilisztákat is elfogyasztja. Lakott területeken a zöld varangy gyakran esik a gépjárművek áldozatául, esős éjszakákon tömegesen hullanak el közútjainkon. Sajnálatos módon tudatlanságból szándékosan is pusztítják. Pedig a varangyok az általános közvélekedéssel szemben nem nyálkás, és nem veszélyes állatok. A zöld varangy Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?