Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az állami természetvédelem a 2019-ben elkészített, 2013–2018-as időszakra vonatkozó legutóbbi, európai uniós országjelentésben 40-60 példányra becsülte a hazai farkasállomány nagyságát, ami napjainkban sem lehet több 60-70 egyednél. Ez egy-egy családban élő szülőpár mellett néhány előző évi utódot és frissen született példányt jelent. Jellemzően az Északi-középhegységben, de néhány alkalmi előfordulása ismert az Alföldről és a Dunántúlról is.
Egyre több ilyen állat él Magyarországon: rohamosan nő a számuk
Az 1800-as években még általánosan elterjedt fajként volt jellemezhető, az akkori egyedszámot a módszeres üldözés nagyságrendekkel csökkentette, egészen az 1900-as évek első feléig, mikor a faj utolsó szaporodó farkascsaládjáról szóló adatokat feljegyezték. A farkast az akkori ismeretek alapján dúvadként kezelték, addig csapdázással, mérgezéssel és fegyverrel gyérítették. A jelentős állománycsökkenést követően a faj hazai szaporodására utaló első adatok az 1960-as évektől ismertek
- fogalmazott Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gerinces zoológiai szakreferense.
Farkastámadás Magyarországon - lehetséges?
Az általunk megkérdezett szakértő kiemelte, fontos tudni, hogy a vadon élő állatfajok közül csak néhány olyan van Magyarországon, amely potenciálisan akár emberre is támadhat. A szabadon élő, egészséges közép-európai farkasok alapvetően nem jelentenek veszélyt az emberre. Hazánkban nem fordult elő olyan eset, hogy farkas emberre támadt volna. Már csak azért sem valószínűsíthető ilyen támadás, mert a hazai farkasállomány nagyon alacsony létszámú: a legutóbbi, a 2013-2018-as időszakra vonatkozó hivatalos adat szerint akkor 40-60 egyedből állt, az azóta eltelt időszakban egy feltételezett enyhe állománynövekedést követően azonban a faj egyedeiről készült kameracsapdás felvételeket is figyelembe véve, szakértői becslések szerint ez az állomány is újabban csökkent, egyelőre ismeretlen okból.
Ez durva: nem is gondolnád, mennyit lőttek ki ebből az állatból a vadászok itthon
Mit tegyünk, ha mégis egy farkassal nézünk farkasszemet?
A farkas alapvetően elkerüli az embert, mert érzékszervei révén jóval korábban észleli annak közelségét. Mivel a faj rendkívül óvatos, így kicsi a valószínűsége, hogy összefussunk vele az erdőben. Az ilyen esetleges találkozások fontos és legalapvetőbb szabálya, hogy próbáljunk meg higgadtak maradni. Az állatra figyelve, lassan hátrálva távozzunk a találkozás helyszínéről. A farkasokat, ahogy más vadállatokat se csábítsuk magunkhoz.
A klímaváltozás árnyékában
Közvetlen hatásként értelmezhető a farkasok utódnevelési időszakában jelentkező aszályos időszakban, ahogy más vadonélő fajok esetében is a fiatal utódok számára a hőséggel együtt járó vízhiány, amely a fiatal egyedek kiszáradásához vezethet
- mondta Gombkötő Péter.
Nagy veszélyben a mezőgazdaság: a 2022-es aszály csak a kezdet volt
Téli időszakban jellemző nagyobb havak bizonyos mértékű előnyt jelenthetnek a nagyragadozók táplálkozási sikere tekintetében, ugyanis a mély hóban a farkas táplálékául szolgáló vadfajok kellő táplálék hiányában legyengülhetnek, illetve a magas hóban felfázhatnak, ráadásul a mély hóban a csülkös vadfajok hátrányban vannak a nagyragadozókkal szemben. Éppen ezért enyhébb teleken a farkasok számára ezen előnyök mértéke természetszerűleg csökkenhet - és, mint tudjuk, ezek az enyhe telek egyre gyakoribbak. Ahol pedig a szélsőséges éghajlati változások jellemzőek, a növényzet nagy léptékű átalakulása közvetlenül is befolyásolhatja a növényevő fajok populációit, ami hatással lehet a nagyragadozók állományaira is.
