Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Sokan nem tudják, hogy mi a teendő, ha kirándulás közben egy látszólag bajba került, vadon élő állatba botlanak. A legtöbben ilyenkor óhatatlanul is megpróbálnak segíteni az állaton, amivel azonban gyakran csak még nagyobb bajt okozhatnak - olvasható az Infostart oldalán. Az ilyenkor szükséges lépésekről a Országos Magyar Vadászkamara szóvivője szolgált felvilágosítással. Mint mondta, az első kérdés, hogy vadászható vagy védett faj egyedéről van-e szó, mert ha utóbbi, akkor a természetvédelem, illetve esetleg a civil vadmentő, állatmentő/-védő szervezetek lehetnek illetékesek.
De ha vad, akkor mindenképpen a területileg illetékes vadászatra jogosult szervezet
- tette hozzá Földvári Attila, aki szerint a legegyszerűbb, ha a környékbeli önkormányzatot, netán a rendőrséget hívja fel az ember, mert nekik rendszerint van elérhetőségük a helyi hivatásos vadászhoz, aki a helyszínen dönthet, hogy igényel-e bármiféle intézkedést a helyzet.
Földvári Attila rámutatott, hogy azért is lenne fontos a szakemberek segítségét kérni, mert előfordulhat, hogy a jó szándék ellenére is csak nagyobb bajt okoz az ember, annál is inkább, mert a legtöbb esetben ezeknek a vadállatoknak voltaképpen nincs is semmi bajuk. A leggyakoribb hiba, hogy elárvult, gyámoltalannak tűnő őzgidákat próbálnak megmenteni, ezek az állatok ugyanis a születésük utáni hétben nem képesek az anyjukat követni. Kicsik, gyengék, és ha a szülőállat táplálkozik, vagy veszélyt érez, a magas fűben, bokrok tövében megbújva úgy tesz, mintha ott sem lenne, akkor is, ha valaki a közelébe megy - magyarázta a vadászkamara munkatársa.
Ilyenkor, ha a legjobb szándéktól vezérelve is, de megérintjük, azzal megpecsételjük a sorsát, tudniillik az emberszag miatt már nem fogja gondozni az édesanyja, úgyhogy vagy éhen pusztul, vagy ragadozók fogják elfogyasztani
- tette hozzá Földvári Attila.
Különösen elővigyázatosnak kell lenni, ha aranysakál- vagy rókakölyökkel találkozunk, ezek az állatok ugyanis az emberre veszélyes betegségeket is terjeszthetnek - húzta alá a szóvivő, példaként említve a súlyos tünetekkel járó rókaférget, ami ráadásul nem igazán kezelhető, legfeljebb szinten tartható. Nem kell ugyan az aranysakálok és a rókák rossz hírét kelteni, de ami a természetbe való, az maradjon is ott - mondta Földvári Attila.
