Az aranysakálok mozgásának és térhasználatának megértése mind a természetvédelem, mind az ember-vadvilág konfliktusok kezelése szempontjából kulcsfontosságú.
Korábban 20-25 ezer őzet tartottak nyilván, az elmúlt három évben azonban a törzsállomány a harmadával csökkent.
Hazánk volt az egyik első ország Európában, ahol az aranysakál az 1980-as éveket követően ismét megjelent.
Az aranysakál populációnövekedése egyre több problémát okoz a vadgazdálkodók és az állattartók körében egyaránt.
Annyira elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, hogy már a lakott területeken is felbukkanhatnak.
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését.
A bükk és a fenyő szenved a klímaváltozástól, a visszaért aranysakál azonban besegít a vadgazdálkodásba.
Rohamtempóban terjed itthon az aranysakál, komoly károkat okozva ezzel az élővilágban.
A szelektív ölőcsapdákon bárki gond nélkül átsétálhat, de ha a kutya meghúzza a csalit, akkor nagy a baj.
Itt van, mi a teendő, ha az ember túrázás során bajba jutott állatokkal találkozik.
Az aranysakál elterjedésének okairól beszélt a MATE kutatója.
Ismét gyilkolt az aranysakál.
Egyre nagyobb problémát jelentenek az aranysakálok Magyarországon.
Délkelet-Európára jellemző ragadozók honosodhattak meg az országban.
A lakosságot együttműködésre és óvatosságra kérik.
A hiányzó nagyragadozókat az embernek kell pótolnia.
Emberre nem veszélyes, de természetes ellensége nincs.
Túl sok a kérdés az invazív fajként viselkedő aranysakálokkal kapcsolatban.
A talajok minőségének romlása Európában a talajok közel kétharmadát, világszinten pedig mintegy 40 százalékát érinti.
Együttműködés nélkül nincs sok esélye a magyar vetőmag-nemesítőknek, -előállítóknak és -forgalmazóknak.
Az AVHGA ügyvezető igazgatója szerint a pályázatok jelentős felívelést hoznak az agrárhitelezésben.
Nézegess képeket az idén már háromnapos siófoki Portfolio Agrárszektor 2024 Konferenciáról.
Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében minimumárat vezettek be az ukránok a gabonafélékre.
