Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A nagyfokú populációnövekedés mögött elsősorban az áll, hogy több módszert is korlátoztak az utóbbi időben a hatóságok. Többek között betiltották a mérgek, csapóvasak, ölőcsapdák használatát. A ragadozó nagy számához nagyban hozzájárul az is, hogy hiányoznak idehaza a nagyragadozók is. Az évekig védett státuszt élvező faj az utóbbi években ismét megvetette a “lábát” Magyarország déli megyéiben, olyannyira, hogy a területileg illetékes vadgazdálkodók lassan tehetetlenek. A sakál olyan szinten képes csökkenteni a vad állományt, ami már lassan kezelhetetlenné vált. Félő, ha nem történik érdemi előrelépés a közeljövőben, akkor nem lesz vadászat, az elkövetkező években, évtizedekben - írja a HelloVidék.
Veszélyes állat jelent meg Magyarországon: ebből még nagy baj lehet
Az aranysakál a természetvédelem és a vadgazdálkodás számára egyáltalán nem előnyös, mivel a védett és fokozottan védett emlős- és madárfajokat, hüllőket, kétéltűeket is elfogyasztja. A nádi farkas néven is ismert sakál jelenléte nem kívánatos, hiszen nagy pusztítást tud végezni az őzek között, de a mezei nyulak és a földön fészkelő védett és fokozottan védett madarak sincsenek tőle biztonságban. A viszonylag kis testű állat még a vaddisznómalacot is elkapja. A sakál színe lehet zsemlesárga, de vörös is, melyet a bordájukon fekete szín tör meg, súlyuk 12-16 kg, testhosszuk 65-105 cm, marmagasságuk 45-50 cm. Az aranysakál emberre nem veszélyes, de természetes ellensége nincs, ahol megjelenik, visszaszorul a rókaállomány is.
Szívós állatok, hosszú üldözésre is képesek, akár 40 km/h sebességgel is tudnak futni, falkában vadásznak. A kutyafélék családjába tartozó faj a 19. és 20. század folyamán az élőhelyek átalakulása miatt átmenetileg eltűnt. A hetvenes évek végén, és a nyolcvanas évek elején aztán ismét elkezdett növekedni az állomány. Hamarosan Magyarországon is felütötte a fejét a faj, ám a szaporodó állományokról ekkor még nem beszélhettünk. Idehaza a 90-es évek elején telepedett meg újra a Dráva-síkon, Somogy és Baranya megyét érintve. Az azóta tartó terjedési és állománynövekedési folyamat a gyakorlatban biológiai inváziónak tekinthető és így ma már nincs olyan nagyobb térsége az országnak, ahol ne lenne bizonyíthatóan jelen.
