Mint azt Ernszt Tamás, a Zalaerdő Zrt. vadászati és halászati előadója előrebocsátotta: a csapdázás ősi vadászati módszer, amely évezredes múltra tekint vissza, egyidős az emberiséggel és a mai napig alkalmazzák a vadászatra jogosultak, azaz más vadásztársaságok is - írja az Infostart. Magyarországon egyre több vadgazdálkodó foglalkozik csapdázással, mivel a lőfegyverrel történő elejtés mellett hatékony ragadozógyérítési eszköz. A csapdázási tevékenység szerepe fontos a ragadozógazdálkodásban, leggyakoribb célfaja a hazánkban egész évben elejthető, elfogható róka és az aranysakál. 

Utóbbi folyamatosan terjed a magyar nagyvadas területeken az elmúlt két évtizedben, Zalában például ma már megyeszerte megtalálható, természetes ellensége viszont nincs. Az aranysakál a zalai dombok legnagyobb testű kérődző vadfajának számító gímszarvas borját 1-2 hetes, az őzgidákat pedig 2 hónapos korukig veszélyezteti. Ernszt Tamás hozzáfűzte: a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet időszakában sokan választják pihenőhelyül lakókörnyezetük tágabb térségét, és fedezik fel a természet szépségeit. A két, csapdázással érintett területen a félreértések, illetve a konfliktusok elkerülése érdekében még fokozottabb együttműködésre és óvatosságra kérik a lakosságot.