1 hónap múlva jön az Agrárium 2025 konferencia!
A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.
Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
35% kedvezmény NAK-szaktanácsadóknak és NAK-tagoknak!
Az aranysakál visszatérése az 1990-es évek elején kezdődött, amikor a Dráva-vidéken megjelentek az első példányok. Azóta a populáció exponenciális növekedésnek indult, és mára az ország számos régiójában megtalálható. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói szerint az éves állománynövekedés elérte a 40 százalékot, ami rendkívül magas aránynak számít. A faj terjedésének több oka is van. A mezőgazdasági területek bősége, a nem megfelelő hulladékkezelés, valamint a kisemlősök és nagyvadak számának növekedése ideális életfeltételeket teremtett az aranysakálok számára. Emellett a globális felmelegedés és az enyhébb telek is kedveznek a faj terjeszkedésének. Filó Gábor, a Hangonyi Zöldmező Vadásztársaság elnöke egy közelmúltbeli eset kapcsán nyilatkozott:
Medvével nem, de aranysakállal egyre gyakrabban találkozunk.
Gyorsan terjed a sakál Magyarországon: itt bukkan fel a leggyakrabban
Ez a kijelentés jól tükrözi a faj egyre növekvő jelenlétét a magyar vadvilágban. Az aranysakál nem védett faj Magyarországon, és kártékony ragadozónak minősül. Bár vadászata engedélyezett, az állat óvatossága és gyorsasága megnehezíti az elejtését. Ennek ellenére évente több mint 12 000 példányt lőnek ki, ami azonban nem elegendő a populáció hatékony szabályozásához. A kutatók becslése szerint a teljes állomány akár a 60 000 egyedet is elérheti. A szakértők úgy vélik, hogy az aranysakál populáció terjeszkedési üteme az utóbbi években lassulni kezdett.
Ez arra enged következtetni, hogy a hazai állomány hamarosan stabilizálódhat, elérve a környezet által eltartható maximális létszámot. Ez a folyamat a kezdeti betelepedéstől számítva mindössze két-három évtizedet vett igénybe, ami jól mutatja a faj alkalmazkodóképességét és sikerességét az új élőhelyeken. Az aranysakál visszatérése és gyors elterjedése új kihívások elé állítja a magyar vadgazdálkodást és természetvédelmet. A jövőben fontos lesz megtalálni az egyensúlyt a faj jelenlétének kezelése és az ökoszisztémára gyakorolt hatásainak mérséklése között.
