Magyarországon a keverőüzemekben 3,637 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő 2022-ben, 8,1%-kal kevesebbet, mint az előző évben. A gyártott keveréktakarmány 49,1%-át, 1,786 millió tonnát a baromfitakarmányok adták. A sertéstakarmány 1,321 millió tonnával, a szarvasmarha takarmányok 402,9 ezer tonnával részesedtek a 2022. évi termelésből - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentéséből. Az előállított brojlertáp mennyisége 5,3%-kal, a tojótápé 2,1%-kal, a pulykatáp-gyártás 18,2%-kal százalékkal csökkent 2022-ben. A víziszárnyas szegmensben is jelentős volt a visszaesés: a kacsa-, valamint a libatakarmánygyártás 20,2%-kal, illetve 35%-kal volt kevesebb az előző évhez viszonyítva. A sertéstáp-előállítás 4,4%-kal, a szarvasmarhatáp mennyisége 6,9%-kal mérséklődött 2021-hez képest. A takarmányelőállítás csökkenése azonban nem csak Magyarországon volt megfigyelhető, a trend egész Európára jellemző volt.

Jókora pofont kapott az európai takarmánybiznisz: mi lesz így az állattartókkal?

13 millió tonnával csökkent Európa takarmány-előállítása 2021 és 2022 vonatkozásában.

A baromfitakarmányok 49,6%-át, 887 ezer tonnát a brojlerek számára előállított keverékek, 19,7%-át, mintegy 351 ezer tonnát a tojó-, 15,8%-át pedig a pulykatápok tették ki. A baromfitápok 10,4%-át a kacsa-, 4,5%-át a libatápok adták. A sertéstakarmányok 36,3%-kal, a szarvasmarha-takarmányok 11,1%-kal részesedtek a 2022. évi teljes termelésből. Az egyéb kérődzők takarmányai az összes termelés mindössze 1,1%-át adták. A haltáp és az egyéb (ló, nyúl, vad stb.) tápok együttes mennyiségének aránya 2,4%, azaz 86 ezer tonna volt.

Az öt legnagyobb magyarországi keveréktakarmány-gyártó vállalkozás adta az előállított keveréktakarmányok mennyiségének 34,9%-át (1,269 millió tonna) 2022-ben. A top 5 cég részesedése a teljes termelésből 2021-ben 34,5%, 2020-ban 32,2%, 2019-ben pedig 31,3% volt. Üzemegységekre vonatkozóan az előállított keveréktakarmányok mennyiségének 21,2%-át (772,6 ezer tonna) az öt legnagyobb takarmánygyártó termelőüzem (telephely) állította elő 2022-ben.

Mennyi alapanyag kellett az előállításhoz?

A haszonállatok számára előállított 3,637 millió tonna keveréktakarmányhoz 2,197 millió tonna gabonafélét (60,4%), 525,5 ezer tonna fehérjenövényt és származékait (14,5%), illetve 285 ezer tonna olajmagvat és származékát (7,8%) használták fel a gyártók Magyarországon 2022-ben. A feldolgozóipari melléktermékek közül a DDGS 94,6 ezer tonna mennyiségben került a takarmánykeverékekbe. Malomipari melléktermékekből 136,5 ezer tonnát, söripari, valamint cukoripari melléktermékekből 11,8, illetve 25,7 ezer tonnát használtak fel. A CGF és CGM takarmánycélú felhasználása minden bizonnyal meghaladja a statisztikai felmérés során kapott 42 ezer tonna bekeverési értéket, ugyanis a legnagyobb felhasználók (szarvasmarha-tenyésztők) által a keverőkocsikba betett mennyiségről nem rendelkezünk információval.

Zsírokból, olajokból 48,7 ezer tonnát (1,3%), koncentrált fehérjehordozókból 8 ezer tonnát (0,2%) használtak fel. Az ásványi eredetű anyagok mennyisége 2,6%-ot (93,9 ezer tonna), a takarmányok táplálóértékét növelő és az állatok biológiai hatékonyságát fokozó takarmánykiegészítők (premixek, enzimek, szerves savak és egyéb kiegészítők) mennyisége pedig 2,9%-ot képviselt az összesített tápmennyiségben, azaz ebből 104 ezer tonnát kevertek be az üzemek 2022-ben.

Itt a háború váratlan hatása: ez óriási változásokat hozhat Magyarországon

Komoly átalakulásokat hozhat az orosz-ukrán háború, és annak kimenetele az európai takarmánygyártásban és hústermelésben.

A takarmányok legfontosabb alapanyagát a gabonafélék adják

A baromfiágazat számára előállított tápokhoz átlagosan 61,7%-ban gabonaféléket, 18,4%-ban fehérjenövényt és származékait, 6,6%-ban olajmagvat és származékait használtak fel 2022-ben. A sertés-, a marha- és a baromfitápok átlagos összetételét tekintve a részben fehérjeforrásként szolgáló feldolgozóipari melléktermékek százalékos aránya a baromfitápoknál a legalacsonyabb (6,1%). A baromfitápoknál a magas szójadara-felhasználás mellett 1,9%-ban kevertek be takarmánykiegészítőket.

A sertéságazatnak gyártott takarmányokban átlagosan 67,3% volt a gabonamagvak aránya, a fehérjenövényé és származékaié 9,3 %, a feldolgozóipari melléktermékeké 11,7%. Olajmagvat és származékait 5,8%-ban, takarmánykiegészítőket 3,3%-ban, míg zsírokat és olajokat 1%-ban tartalmaztak a sertéstápok.

A szarvasmarhák számára gyártott abraktakarmányok 39,8%-a volt gabonamag, 13,3%-a fehérjenövény és annak származéka. A sertés- és baromfitápokhoz képest magas arányt képviseltek a szarvasmarhák abraktakarmányaiban az olajmagvak és származékai (17,7%), illetve a feldolgozóipari melléktermékek (18,6%). Továbbá itt a legmagasabb a takarmánykiegészítők (5,6%) aránya is.

Az egyéb kérődzők tápjának átlagos összetételét illetően a gabonamagvak felhasználása 39,9%, a fehérjenövény és származékaié 10%, míg az olajmagvak és származékainak aránya 13,4% volt. Takarmánykiegészítőket 1,7%-ban, ásványi eredetű anyagokat 3,3%-ban, feldolgozóipari melléktermékeket 31,4%-ban tartalmaztak ezek a tápok.

Kemény időszak vár a magyar állattartókra: nincs mese, erre fel kell készülni

Kihívásokkal teli időszak előtt áll az állattartás és takarmányágazat Magyarországon, de azért vannak biztató fejlemények is.

Továbbra is az Alföld a legjelentősebb takarmány-előállító régió

A Magyarországon előállított 3,956 millió tonna haszonállat-keveréktakarmány 51,9%-át (1,887 millió tonna) az Észak- és Dél-Alföld régiók vármegyéiben gyártották 2022-ben. A teljes takarmánygyártás 13,6%-át Hajdú-Bihar vármegyében állították elő, ezt követi Szabolcs-Szatmár-Bereg 10,5%-kal, majd Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 8,9%-kal. A felmérés szerint a legtöbb (aktív) takarmánykeverő üzemegység - 23 telep - Bács-Kiskunban, valamint Hajdú Bihar és Békés vármegyékben (22-22 telephely) található, míg Nógrád, illetve Heves vármegyében volt a legalacsonyabb a takarmánykeveréssel foglalkozó üzemek száma.

A takarmánykeverékek éves értékesítési ára 2022-ben - a PÁIR (Piaci Árinformációs Rendszer, AKI) szerint megfigyelt körben - minden kategóriában (brojlertápok és hízósertéstápok) legalább 30%-kal meghaladta a 2021-es árat. Az értékesítési árak átlagos emelkedése bizonyos kategóriákban megközelítette a 40%-ot. A mezőgazdasági ráfordítások (KSH) éven belüli változását tekintve a kiemelt takarmánykeverékek ára minden negyedévben rendre emelkedett 2022-ben.

A haszonállatok takarmányait magába foglaló termékcsoportra (KN230990) vonatkozó külkereskedelmi adatok (KSH) alapján az export értékben (euróban) 24%-kal bővült, mennyiségben közel 5%-kal csökkent 2022-ben a megelőző évhez képest. (A kategória nemcsak kész takarmányokat, hanem különféle készítményeket, komponenseket is tartalmaz.) A termékcsoport import értéke 171,2 millió eurót, az exportérték 225,9 millió eurót tett ki 2022-ben. Az export három legnagyobb célpiaca (mennyiségben) Románia, Horvátország és Szlovákia volt, a kivitel 73%-a e három országba irányult. Az import legnagyobb mennyiségben Ausztriából, Ukrajnából és Szlovákiából érkezett, a behozatal kétharmad része e három országból jött 2022-ben.