Kihívásokkal teli év volt a 2024-es is

A korábbiakhoz hasonlóan a tavaiy is kihívásokkal teli év volt. Varga Ákos kérdésünkre elmondta, hogy a főbb takarmány-alapanyagok közül a szójadara egy enyhén csökkenő pályán volt 2024-ben, ugyanakkor, az EUDR (az Európai Unióba importált gabona- és szemestermények táblatörzskönyv szerinti nyilvántartását előíró rendszer) bevezetésének terve az év végére megemelte a szójadara árakat. Ez azonban intenzív csökkenésbe kezdett azt követően, hogy az EU illetékes szakhatósága úgy döntött, hogy a várható bevezetést 1-1,5 évvel eltolja - ismertette a szakember.

A gabonafélék ára is jelentős emelkedésbe mentek át a 2024. év végére, illetve, a 2025. év elejére, ugyanakkor ez az emelkedés szintén csökkenésbe fordult

- tette hozzá Varga Ákos.

Az UBM Csoport igazgatósági elnöke beszélt arról is, hogy az egyes, állatfaji ágazatok teljesítménye erős kihatással van a részükre értékesített takarmányok mennyiségére és jövedelmezőségére egyaránt. Példaként említette a víziszárnyas ágazatot, amely továbbra is meg kell küzdenie az évente kétszer jelentkező madárinfluenza problémájával, ami miatt az aktív termelés lehetősége körülbelül fél évre csökkent, évente. Ez gazdaságilag és munkaerő-gazdálkodásilag egyaránt fenntarthatatlan, már középtávon is, óriási kihívás elé állítva az értéklánc többi szereplőjét, például a vágóhidakat vagy éppen a takarmányipart.

Mérsékelten csökkenő árak figyelhetők meg az alapanyagok terén

Varga Ákos elmondta, hogy a 2025-ös évben egyelőre mérsékelten csökkenő gabonaárak vannak. És ugyanez figyelhető meg a szójadaránál, mint a takarmányozás szempontjából legjelentősebb fehérjehordozónál is. Az aminosavak közül a lizin jelentős emelkedésen ment keresztül, mert az EU antidömping vámot vezetett be a kínai lizin importra. Az idei év a takarmány-alapanyagok szempontjából kiegyensúlyozottnak tűnik eddig - tette hozzá a szakember. Mint mondta, a csapadék - bár egy kicsit később jött, mint várták - jó hatással volt az áttelelő, illetve, idén vetett terményekre is. Az UBM Csoport igazgatósági elnöke ugyanakkor rámutatott, hogy a tavalyi kukoricatermés egy nem elhanyagolható hányada jelentős aflatoxin-fertőzöttséget mutatott, amit az ipari feldolgozással, illetve, bizonyos export piacokra való kiszállítással próbált kezelni a piac.

A takarmánygyártók forgalmát nagyban befolyásolják a járványhelyzetek

A madárinfluenza továbbra is az egyik legjelentősebb tényező, ami hatással van az értékesített takarmányok mennyiségére - mondta el a szakember, hozzátéve, hogy a ragadós száj- és körömfájás szintén nagy probléma, több okból is. Egyrészt, 1973-ban volt utoljára fertőzés Magyarországon, ami után évekbe telt, mire az ágazat ezt ki tudta heverni. Egy kényszervágott telep újratelepítése nagyon hosszú időbe és rengeteg pénzbe kerül. Közben, a környezetében lévő telepek esetében sem engedik az állatmozgást (sertést sem), ami további, ágazati nehézségeket okoz.

Ennek megfelelően a hangulat nem túl rózsás. Reméljük, hogy megmarad lokális fertőzésként és nem terjed ki az egész országra

- mondta Varga Ákos.

A vírusok a termelők takarmányvásárlásaira is hatással vannak 

Az UBM Csoport igazgatósági elnöke rámutatott, hogy - sajnos - „a nem létező állat nem eszik takarmányt”, vagyis azokon a területeken, ahol a vírus miatt korlátozódik az állatok telepítése, ott jelentős mértékű csökkenés figyelhető meg a termelők takarmányvásárlásaiban. Ezt pedig komoly feladat áthidalni. A vírusok fertőzési esélye miatt az állattartók alapvetően rövid periódusokra vásárolnak - jellemzően 1-3 hónapos időszakokat fednek le a vásárlásaikkal.

Ez belátható időn belül várhatóan nem fog megváltozni, már csak azért sem, mert a forgóeszköz finanszírozás kamatszintje hosszabb ideje stagnál, egy alapvetően magasabb kamatszinten, mint amit a piac még hosszú távra elfogadna

- hívta fel rá a figyelmet Varga Ákos.

Mi várható 2025-ben?

A szakember elmondta, hogy az idei évben stagnáló-csökkenő árakra, mérsékelt keresletre, jelentős állatbetelepítési kockázatokra, a komfortosnál magasabb kamatszintekre számítanak. A gabonatermés akár egy, az átlagnál jobb szintet is elérhet, amennyiben nem lesz jelentős aszály az aratásig. Varga Ákos úgy fogalmazott, hogy reményeik szerint pozitív elbírálásra kerülnek majd a jelentős számban beadott ÁTK-s pályázatok. Ezek megépülése ugyan a 2025-ös évet még nem, de az ezt követő időszakot pozitívan érintheti a haszonállattakarmány piac keresleti oldalát.