Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A krízis kezelésének érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szükséghelyzeti engedéllyel lehetővé tette a Pocok Tox MAX és a Rodent Stop rágcsálóirtó szerek használatát.Az intézkedés fellélegzést jelenthet a gazdák számára, akik közül sokan már vetni sem mertek az invázió miatt, vannak azonban, akik úgy gondolják, védett vadak vagy akár házi kedvencek is áldozatul eshetnek a kártevők elleni mérgeknek - írja a 24.hu. A lap egyik olvasója arról számolt be, hogy kutyája a Pocok Tox MAX miatt pusztult el, annak szaga ugyanis a pockokon kívül más állatok számára is vonzó, ezért kiássák és elfogyasztják. A rágcsálóirtót pedig akár lakott területtel közvetlenül határos földre is kihelyezhetik, és a kezelt területek semmilyen módon nincsenek megjelölve.
A Nébih az esettel kapcsolatban elmondta, hogy a szóban forgó szer egy klórfacinon (véralvadásgátló) hatóanyagú készítmény, ami belső vérzést idéz elő, így végezve a kártevőkkel. A hivatal szerint elképzelhető, hogy ha nem szakszerűen helyezik ki a csalétket, akkor más mezei rágcsálók (pirók egerek, güzüegerek, erdei egerek) vagy hasznos apróvadak (mezei nyulak, fácánok), esetleg őzek is elfogyaszthatják, az azonban ritkán fordul elő, hogy ragadozók felennék, a hatóanyagot ugyanis tört kukoricaszemre viszik fel, amely számukra nem vonzó eleség. A rágcsálóirtó ráadásul kizárólag vadgazdálkodási szakember segítségével, a pockok által lakott járatokba helyezhető ki, ahol a mezei vadak többsége nem fér hozzá. Simon Gergely, az Európai Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN Europe) vegyianyag-szakértője azonban úgy véli, nem valószínű, hogy ez tényleg így történik a gyakorlatban. Mint mondta:
Kicsi esélyt látok rá, hogy minden alkalommal szakszerűen helyeznék ki. A természetvédők minden évben beszámolnak arról, hogy látják ezt a mérget csak úgy kiszórva a mezőre.
Hozzátette, ha például támolyog betegen egy pocok, aki evett a méregből, felkapja egy ragadozó madár, és az is elpusztul. Ezt semmilyen vadgazdálkodási szakember nem tudja megakadályozni. A szakértő úgy gondolja, ezzel az intézkedéssel éppen azokat a madarak pusztítjuk el, akik egyébként természetes módon szabályozhatnák a pockok és más kártevők egyedszámát. Éppen ezért a rágcsálóirtók helyett vércseládákat, illetve T-fákat kellene kihelyezniük a gazdáknak, hogy a földjükhöz csábítsák az ölyveket, héjákat, vércséket és egyéb, mezei pockokkal táplálkozó fajokat.
A szakember egy fontos dologra is felhívta a figyelmet: az eddig említettek felérnek az állatkínzással, hiszen a szer kifejezetten kegyetlen készítmény, melynek hatására sokszor csak napokig tartó szörnyű szenvedések közepette múlik ki az érintett állat. Az Európai Unióban éppen ezért nem is engedélyezett a használata, Magyarországon mégis minden évben megkapja a szükséghelyzeti engedélyt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egy korábbi közleménye szerint olyan védett madarak is áldozatául estek a rágcsálóirtónak, mint a darvak, a pajzsos cankók, valamint a hazánkban fokozottan védett rétisasok.